Hitelesek és kiszámíthatók a jegybank lépései

Kiemelte: a jegybank időben megkezdte az árstabilitás helyreállításáért vívott harcot, a következő lépésnek a költségvetési egyensúly helyreállításának kell lennie.

A jegybankelnök üdvözölte az elmúlt hetekben az idei és a jövő évi költségvetésben végrehajtott kormányzati lépéseket. 

A folyamatot azonban tovább kell vinni és minél korábban megcélozni a három százalék alatti hiányértéket 

- jegyezte meg.

Egy felzárkózó pályán mozgó gazdaságban eladósodás helyett a termelékenység növelésében, az intézmények reformjában, a zöld- és digitális átállásban kell megtalálni a fenntartható növekedés forrásait - húzta alá.

A forint gyengülésére vonatkozó kérdésre a jegybankelnök azt mondta, hogy az elmúlt években a versenyképesség javítására, az egyensúly helyreállítására tett javaslataik célja mind-mind Magyarország felértékelése volt. Úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy az inflációt megtörjük és az áremelkedést ismét a három százalék körüli tartományban horgonyozzuk le, a monetáris transzmisszió minden csatornáját használnunk kell. Az árfolyamok változása azonban nem automatizmus. Soktényezős a folyamat. A feltörekvő gazdaságok jelenleg erős ellenszélben működnek, a globális kockázatkerülő hangulat ellenünk dolgozik. De általános tapasztalat, hogy ha egy ország elvégzi a házi feladatait, akkor annak idővel meglesz az eredménye".

A kormány döntése a féléves kamatstop bevezetéséről a lakossági jelzáloghitelek esetében az MNB első embere szerint nem gátolja a jegybank infláció elleni harcát, "épp ellenkezőleg".

Matolcsy György az interjúban beszélt arról is, hogy a történelemben egyedülálló módon úgy vészelt át a világ egy súlyos válságot, hogy a munkanélküliek aránya egy átmeneti megugrást követően gyorsan csökkent, a megtakarítások növekedtek, miközben a hitelpiac is aktív maradt. Ennek ugyanakkor jelentős ára volt, a fejlett világ országaiban az államadósság mértéke a 2019-es száz százalék körüli GDP-arányos szintet követően 2021 végére várhatóan meghaladja a 120 százalékos értéket, miközben a világ jegybankjai korábban nem látott pénzbőséget teremtettek - tette hozzá utalva arra, hogy innen egyenesen következett az infláció gyors emelkedése.

A jegybankelnök rámutatott arra, hogy az Európai Központi Bank története legnagyobb dilemmájával szembesül. Miközben az infláció a gyorsan növekvő balti országokban a nyolc-kilenc százalékot is meghaladja, és már Németországban is hat százalék, Dél-Európában mindössze két-négy százalék - idézte fel. Úgy kellene az eurózónában irányt váltani a monetáris politikában, hogy a magas adósságú déli gazdaságok finanszírozásában se következzen be törés - tette hozzá.

Az MNB "a korán ébredők közé tartozott", már idén tavasszal, az elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a tartós infláció kockázatát, az elsők között kezdte meg a szigorítási ciklust és a válságkezelő eszközök kivezetésében is az élen haladt 

- emlékeztetett.

Az MNB elnöke arra is kitért, hogy a meglóduló infláció egy korszakhatárt is jelez, "a világgazdaság elmúlt fél évszázadát meghatározó működési modell elérte korlátjait". Az éghajlati, a demográfiai, a technológiai és a geo­politikai trendek változása egyaránt azt jelzi, hogy egy új korszak felé tart a világ - tette hozzá. Szerinte 

egy sikeres zöld­átállással - az energiatermelés fenntartható alapokra helyezésével és a digitális gazdaság széles körű kiterjesztésével - köszönthet be újból egy olyan korszak, ahol az alacsony infláció ismét tartósan alacsony kamatokkal párosul.

Az előttünk álló évtized, sőt évszázad várhatóan Eurázsia korszaka lesz - vélekedett Matolcsy György. Magyarország és a visegrádi országok fekvése e szempontból nézve is kiváló; fenntartva szoros együttműködésünket, egyszerre használva nyugati és keleti kapcsolatainkat jó esélyünk van arra, hogy az évtized nyertesei közé tartozzunk - fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Borítókép: Matolcsy György (Szigetváry Zsolt/MTI)