2023.01.16. 13:59
A kormány megvédi az inflációtól a nyugdíjasokat
A kormány év végén jelentette be, hogy a decemberi nyugdíjakat januártól 15 százalékkal megemelik a rekordmagas infláció miatt. Jó hír, hogy februárban pedig már ezzel a magasabb összeggel érkezik a 13. havi, teljes nyugdíj. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy elegendő-e ez a jelenlegi, rekordokat döntő infláció mellett?
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Már a januári emeléssel és a februárban érkező 13. havi nyugdíjjal védve vannak a 2023-ban várható inflációtól a nyugdíjasok, amennyiben a fogyasztói árak emelkedése a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint alakul.
A Pénzügyminisztérium az idei évre 15 százalékos inflációval számol, míg a Magyar Nemzeti Bank 15 és 19,5 százalék közötti sávot jósolt, azaz az alsó szektort már itt is lefedi az emelés és a 13. havi nyugdíj.
Ugyanakkor a kormány hétvégi ígérete szerint, ha magasabb lesz a mostani várakozásnál az infláció, akkor újabb kompenzáció jöhet.
Ha ehhez hozzávesszük a tavaly már teljes havi összegben megkapott 13. havi nyugdíjat és a tízezer forintos nyugdíjprémiumot is, akkor a számítások szerint 193 ezer forintra nőtt tavaly decemberre az átlagnyugdíj, amely éves szinten már nem 14, hanem 18,2 százalékos emelkedésnek felel meg. A nyugdíjas inflációval – amely a súlyozása, például az élelmiszerek áremelkedése okán magasabb volt, mint az átlagos – összehasonlítva azt kapjuk, hogy a nyugdíjak reálértéke 2,6 százalékkal növekedett 2022-ben
– mondta a Világgazdaság érdeklődésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Ez azt jelenti, hogy az idősek vásárlóereje nőtt, annak ellenére is, hogy rekordra ugrott az infláció. Sőt, még az átlagkeresetnél is jobban alakult a nyugdíjak helyzete.
A szakértő szerint a tavaly decemberi nyugdíj – tehát a 13. havit és a prémiumot nem számítva – a 15 százalékos januári emelkedéssel 205 ezer forintra nőtt. Ha itt is hozzászámoljuk a 13. havi nyugdíjat, akkor a teljes növekedés decemberre 222 ezer forint lehet.
A nyugdíjasok fogyasztói kosarában három tétel esik nagyobb súllyal a latba: az élelmiszerek, a gyógyszerek és a háztartási energia. Ebből kettő esetében érvényben van az ársapka.
Amíg van árstop az alapvető élelmiszerekre és a rezsire, addig a nyugdíjasok kiemelt védelmet kapnak, hiszen az ő fogyasztásuk például a háztartási energia terén csak nagyon kis részüknél haladja meg az átlagos értékeket
– összegezte Szalai Piroska.
Az eredeti cikket ITT lehet elolvasni.
