Sokoldalú szerző

2018.05.25. 09:10

Ő volt Vekker úr kiötlője, sőt, egy bosszúállóról is írt

A nyolcvanöt éve született Páskándi Géza sokműfajú és rendhagyó életművét portréfilm mutatja be.

Páskándi Géza 1933. május 18-án született Szatmárhegyen. Magyar irodalmi és jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen nem fejezhette be, mert az 1956-os magyar forradalom melletti kiállásáért letartóztatták. Hat év börtönbüntetés és a Duna-deltában végzett kényszermunka után amnesztiával szabadult, 1965-ben visszanyerte közlési jogát. 1971 tavaszán a Ceauşescu-rezsim kultúrforradalma következtében éles támadások érték. A bosszúálló, a kapus, avagy: kérjük a lábat letörölni című abszurdoidjáért a „Műveivel az imperializmus szekértolója lett” címkével bélyegezték meg, egyedüliként a romániai magyar írók közül.

Páskándi Géza: Pillangószárny

Pillangó szárnya kivetül

a térbe, a térbe, a térbe.

Felhőkre néz az alázat:

hulljon-e, hulljon-e térdre?

Pillangó szárnya a mennybe cikáz,

vissza-se-látva, se nézve,

Rajongó Lenti Alázat

vinnyog, ha jajdul a térde.

Nyúlok vakon a szárnya után,

s pillangó vére,

mindenség hímpora hullong

ujjam begyére.

 

 

1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. 1977-ben József Attila-díjat, 1993-ban Kossuth-díjat kapott. A Magyar Írók Szövetségének tagja, illetve alapító tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. 1995. május 19-én hunyt el Budapesten.

Páskándi sok műfajú író, életművét egyaránt meghatározzák a magyar kultúra költői hagyományai és a groteszk és abszurd látásmóddal való merész kísérletezés. A drámairodalom mellett költészetében, novelláiban, regényeiben és esszéiben egyaránt öntörvényű világot teremtett, de sokoldalú tehetsége megmutatkozott a gyermekirodalomban, publicisztikában, valamint számos film- és televíziós forgatókönyvében is. Olyan tévéfilmek készültek az ő írásai alapján, mint Sára Sándor Holnap lesz fácán, vagy Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmje. Legfontosabb drámái közé tartozik például a Vendégség, A szalmabábuk lázadása, a Ferenc József ellen irányuló, sikertelen merényletről szóló Lélekharang vagy A költő visszatér.

Páskándi Géza fényképe a Szép versek 1987 című antológiában. Megj.: 1988, sz. 40
Fotó: Csigó László

A Páskándi Géza életéről a Magyar Művészeti Akadémia sorozata keretében portréfilm is készült, mely az íróval készült beszélgetések archív felvételei, korabeli dokumentumfilm-részletek és pályatársai, munkatársai visszaemlékezései felhasználásával mutatja be a Kossuth-díjas szerző pályáját.

Május 25-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeznek meg Páskándi Gézáról özvegye, Páskándiné Sebők Anna, Láng Gusztáv irodalomtörténész és Szakonyi Károly író részvételével.

Felhasznált források: a Wikipedia és a Digitális Irodalmi Akadémia cikkei

A borítókép forrása: mma.hu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!