Teljesen megújul az esztergomi bazilika

Németh Tamás, a felújítást vezető építészmérnök elmondta: a sürgős javítási munkákat már elkezdték, a teljes belső és külső felújítás négy év alatt több ütemben valósul meg.

Felidézte: a bazilika állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná. A kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei potyogni kezdtek, a 60-70-méteres magasságból hulló vakolat veszélyes volt, ezért egy éve a teljes kupola alá hálót vontak. Emellett felállványozták az északi oldalhajót, ahol számos szakértő bevonásával radar- és nedvességvizsgálatokat végeztek, hogy felmérjék a fal és a stukkó állapotát.

A kupoláról készített nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a falfelület „kritikus állapotban van”, „drótdarabokon lógnak vakolatcsomók, amelyek bármikor leeshetnek”.

Hozzátette: a vakolathullásért egyrészt beázások, másrészt a több rétegben felvitt, egymáshoz nem eléggé tapadó vakolatrétegek elválása okozza, de a három rétegű védőháló teljes védelmet biztosít az alatta tartózkodóknak.

Németh Tamás elmondta: a 2016-ban a kormánytól kapott 1,6 milliárd forint kevésnek bizonyult az állagmegóváshoz, így Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kérésére elkészítették a teljes külső-belső felújítás költségvetési és ütemezési tervét. Az ehhez szükséges több mint 11 milliárd forintot 2018 decemberében ítélte meg a kormány, és a négy részletben kifizetendő támogatás első két összegét, 4,2 milliárd forintot már át is utaltak a főegyházmegyének.

Az építész elmondta:

a már folyó munkák keretében megújul az északi oldalhajó, elvégeznek kisebb restaurálási munkákat és elkészül a lift, amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé válik a kincstár és a fölötte lévő panorámaterem.

Az építkezés következő szakaszában, még az idén elkezdik a bejárat és környezete megújítását. A porticus, a lépcsők, a bejárat feletti timpanon felújítását szeretnék befejezni a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra – mondta. Ugyancsak idén ősszel elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Ez a munka legalább két évig tart majd.

Kitért arra: várhatóan 2019 végén elkezdik a tetők, a több tíz méter magasságban lévő „belső udvarok” és a homlokzat egy részének felújítását is. Az utolsó nagyobb munkaszakaszban belső munkákat végeznek és az altemplomot szigetelik, végül kisebb restaurálásokat végeznek.

A bazilika teljes felújítása a tervek szerint 2022-re készül el.

A főszékesegyház a munkák teljes ideje alatt látogatható marad, egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül két és fél hónapig a tér használatát – tette hozzá a főépítész.

Az esztergomi bazilikán kisebb javításokat a II. világháború után és a 70-es években végeztek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor.

A bazilika történelme

Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna – a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke – maradt épségben.

A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János – Kühnel Pál unokaöccse – módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

Borítókép: Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 2019. március 30-án.