70 éve indult el a Szabad Európa Rádió magyar adása

A hidegháború kezdete után az Egyesült Államok – válaszul arra, hogy a Szovjetunió Közép-Európában is a polgári demokráciát tagadó kommunista pártokat segítette hatalomra –, a térség lakossága számára a demokratikus értékek alapján álló rádióprogramot kezdett el sugározni. New York államban 1949. május 17-én jegyezték be a Szabad Európa Bizottságot, amely néhány hónappal később megalapította a Szabad Európa Rádiót. A rádiónak magyar osztálya is létrejött, magyar nyelvű adást kísérleti jelleggel 1950. augusztus 4-étől New Yorkból sugároztak.

A SZER európai központja 1951 májusában Münchenbe került át, és október 6-án, az aradi vértanúk napján onnan indították el a SZER magyar adását, a Szabad Magyarország Hangját.

– Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámhosszon

– hangzott el a bejelentkezés.

A müncheni központú magyar rádió sokáig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből tartotta fenn magát. 1974-től működését az amerikai kormány a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből biztosította, munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting, BIB) irányította. Az adótornyok Németországból és Portugáliából sugározták a magyar nyelvű műsort először napi 19, majd 11 órában, az adásidő 1991 áprilisától napi 6 órára csökkent.

A SZER Magyar Osztályának személyi összetétele politikai meggyőződés és világnézet tekintetében tükrözte az 1945-48 közötti hazai koalíciós politikai viszonyokat, az emigrációs politikai paletta demokratának tekinthető szeleteit, a szélsőségeket ugyanakkor kizárták.

A magyar adás első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró lett, jellegzetes személyisége volt Gallicus (Mikes Imre).

Márai Sándor író 1951-1968 között volt külső munkatársa a rádiónak

– aki szerint a SZER ablak volt a Nyugat felé, amelyen a magyar hallgatóság betekintést kaphatott az előle elzárt szabad világba. A magyar osztály meglehetős önállóságot élvezett műsorrendjének megállapításában, a hírek hátterének megrajzolásában és az események kommentálásában.

A magyar adásnak állandó politikai, gazdasági, történelmi, vallási, kulturális, irodalmi, zenei, szórakoztató és más jellegű műsorai voltak. Minden kerek órában híreket mondtak,

a SZER magyar adásának erőssége volt a gyors hírszolgálat.

Megszólaltattak magyar emigráns politikusokat, írókat, tudósokat, művészeket, és figyelemmel kísérték a határon túli magyar kisebbség ügyét is. A hangvétel rugalmasan követte az amerikai politika alakulását az éles hidegháborús szembenállástól az enyhülési politikáig. A rádió népszerűségét nagyban növelték a tudósítások az olyan rendkívüli eseményekről, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, vagy az 1968-as prágai tavasz és azok leverése. A rendszerváltás előkészítésében is fontos szerepet játszott a SZER magyar adása: rendszeresen nyilvánosságot biztosított a demokratikus ellenzéknek, a szamizdat irodalomnak.

A SZER a célországok közül először Magyarországon, Budapesten nyithatott irodát 1989-ben,

és rövid életű politikai hetilapot is kiadott 1991-92-ben Budapesten Szabad Európa címmel. A rendszerváltozással a SZER magyar adása betöltötte hivatását és 42 év után, 1993. október 31-én megszűnt. Az indokok között a csökkenő hallgatottság és az amerikai költségvetési takarékosság szerepelt.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió 1997 májusában szerződést kötött a magyar nyelvű adások anyagának másolásáról, megőrzéséről, feldolgozásáról, a dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségének biztosításáról. A nemzeti könyvtár a magyar adás összes felvételét tartalmazó 4400 tekercs hangszalagot, 200 tekercs mikrofilmet kapott megőrzésre, részben másolásra. Az 1973-1993 közötti műsorok forgatókönyveinek gépelt vagy fénymásolt változata 750 ezernyi, a magyar szerkesztőség irattárának dokumentumai 250 ezer oldalnyi anyagot képeznek.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2020-ban a Magyar Október című tematikus honlapján online is közzétette a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának a forradalom alatt sugárzott archív hanganyagait, teljes műsorfolyamát, és annak szó szerinti leiratát.

Borítókép: Tom A. Dine, a tovább működő Radio-Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) akkori elnökének pohárköszöntője 2005. szeptember 15-én Prágában, ahonnan a rádió tovább folytatja működését a világ számos nyelvén