Dobos Menyhért: a közmédia a közjót szolgálja, műsoraival megerősíti az összetartozás érzését

– Mától megújul a Duna Televízió. Miért érezték időszerűnek az arculatváltást?

– Idén karácsonykor lesz harminc esztendeje, hogy megkezdte adását a Duna, a nemzet televíziója. Csoóri Sándor és Sára Sándor álmodták meg abban a szellemben, hogy a világ összmagyarságának nemzeti értékeit megőrizze és gyarapítsa, a közmédia pedig ezt az örökséget viszi tovább. A médiavállalat feladata, hogy a közjót szolgálja. A közmédia hitvallása az értékteremtést és az értékmegőrzést részesíti előnyben. 

Az általunk kínált tartalmak megerősítik az összetartozás érzését, a közös történelmi múltban való osztozást, mindezek szilárdítják a nemzeti identitást. Hangsúlyozzuk a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, valamint a család értékét. 

Ezen elvek szem előtt tartásával a magyar kultúra napján egy átfogó koncepció mentén újul meg a Duna, a nemzet televíziója. Új arculattal, a legmodernebb technológiával felszerelt környezetben, új dísz­letben térnek vissza a közkedvelt műsorok, mindemellett új műsorokkal is várja a kedves nézőket a csatorna.

– Mit gondol, több embert sikerül majd megszólítaniuk?

– A vallási műsorok megújításával a célunk a keresztény értékek megismertetése mellett kitárni a kapukat, nyitni az ifjabb korosztály felé és egyaránt szólni a hívőkhöz és nem hívőkhöz. 

Fontosnak tartjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni az évezredek óta felhalmozott erkölcsi gondolatokat, hiszen ez is része a kultúránknak. 

A vasárnapi szertartásközvetítések mellett havonta egy-egy kiemelt tematika, februárban például a házasság témája köré épülő magazinműsorok, riportok, tematikus interjúk, valamint kerekasztal-beszélgetések is helyet kapnak a vallási sávban. Új műsor lesz a Lét-Ige protestáns magazin, a De őszintén!, amelyben papok, lelkészek beszélnek mindenkit érintő helyzetekről, az Agapé csütörtök esténként különféle társadalmi jelenségekre ad válaszokat vallási aspektusból. Fel szeretnénk hívni a figyelmet az önkéntesség fontosságára is, a Jó embert keresünk című műsorral népszerűsíteni kívánjuk a társadalmi felelősségvállalást, a karitatív tevékenységet.

– Tehát folytatódik a Duna Televízió missziós tevékenysége. Hogyan erősítik a nemzethez tartozás érzését?

– Szeretnénk, ha a nemzethez tartozás érzését személyesen megélnék a nézők. 

Olyan kincsek halmozódtak fel a magyar történelem folyamán, amelyeket be kell mutatni. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg például az Álmok álmodói című műsor, amely olyan híres magyarokat mutat be, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak és példát állítottak a jelen és jövő magyarságának. 

Kölcsey Ferenccel indul a sorozat, és olyan egyéniségekkel folytatódik, mint Kempelen Farkas, Dobos C. József, Cseh Tamás, Galamb József, Molnár Ferenc, Grosics Gyula, dr. Béres József, és még hosszan sorolhatnám. Műsoraink tematikája lefedi a teljes Kárpát-medencét, így a külhonban élő honfitársaink ugyanúgy megjelennek műsorainkban, mint az anyaországban élők.

– Lesznek változások a már bevált, nagy népszerűségnek örvendő műsorokban is?

– A közmédia értékként tekint a családra. A Család-barát magazinműsor új arculattal, új díszlettel és három új műsorvezető párossal indul, a témakínálat még inkább tükrözni fogja a műsor címét. 

A Családi körben új műsorvezetőként színművész házaspár, Pindroch Csaba és Verebes Linda várja a nézőket. 

A Magyarország, szeretlek! is Pindroch Csabával folytatódik, ő lesz a közkedvelt vetélkedő házigazdája, a csapatkapitányi szerepet pedig a műsor történetében először egy házaspár, Vágó Bernadett és Miller Zoltán tölti be. Folytatódik az A Dal, hazánk egyetlen dalversenye, amelyben negyven új szerzeményt mutatunk be, és a közönséggel együtt keressük az ország legjobb dalát. Újdonság, hogy a döntős produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében lesznek hallhatók.

– Várható változás a filmkínálatban is?

– Számunkra fontos, hogy az új, igényes magyar filmeket is nálunk láthassa először a közönség, így például ma, a megújulás napján vetítjük a Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikeréből, a Kék róka című darabjából készült, Pacskovszky József rendezte alkotást.