Stagnált a gazdasági közérzet februárban

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet még jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig jelentősen javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index enyhe mértékben visszakorrigált a januári értékével összehasonlítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 3,5-ről ugyan 2,1-re zsugorodott, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése tovább javult a kedvező tényadatok miatt is, és a mutató a januári értékéhez képest –80,0-ról  – 74,9-re emelkedett. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –14,4 pontos értékről –17,0-re, míg az anyagi helyzeté  –10,3-ről –11,2-re romlott.

A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a januárban mérthez képest a lakosság jövőbeni inflációs várakozása. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?” döntően ugyan továbbra is a 7 százalék feletti tartományt jelölték meg, de a csökkenő tényadatok egyértelműen a jövőbeni inflációs várakozásokat is kedvezően érintették. 7 százalék feletti tartományt a megkérdezettek 43,4 százaléka jelezte (ez 6,9 százalékponttal kevesebb, mint a januári felmérésben). Ugyanakkor 5,4 százalékkal (15,1 százalék) többen gondolták azt februárban, hogy az átlagos infláció 4 és 5 százalék között alakul, továbbá 1,0 (8,8 százalék) és 0,6 százalékkal (3,2 százalék) többen várják azt a jegybanki célsávba (2-4 százalék közötti) és 1–2 százalék közötti mértékűre.

Februárban a lakosság konjunktúraérzete három korcsoportban javult leginkább: a 40–49 évesben (–13,8-ről –11,7-re), ezt követi a 18–29 éves korosztály (–10,7-ről –9,0-re) és a 30–39 éves korosztály (–17,9-ről  –17,5-re). A legoptimistább immáron a 18–29 éves korosztály (–9,0), míg a legpesszimistább a 50–59 éves korosztály (–18,6). A legidősebb megkérdezett korcsoportban (60 év feletti korosztály) az aktuális indexérték  –10,8.

A vállalati felmérés esetében három alindex értéke kedvezőbbé vált, míg egy alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –5,0-ről –3,4-re, az üzleti környezet mutatója –20,5-ről –19,0-re, továbbá a termelési környezeté enyhén, –9,5-ről –8,9-re javult. Miközben a gazdasági környezet alindex az előző havi –17,3-ről –20,8-re csökkent.

A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 februárjában az általuk az elmúlt évben alkalmazott áremelésnél alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy  „Az Ön cége az elmúlt egy évben hogyan tudta változtatni termékeinek árait?” összességében enyhe mértékben, 1,4 százalékponttal többen mondták azt, hogy 6–7 százalék közötti, illetve 7 százaléknál nagyobb mértékben érvényesítettek áremelést az elmúlt évben. Ugyanakkor a januárihoz képest 3 százalékponttal kevesebben (16,8 százalék) mondták azt, hogy 1 százaléknál kisebb, továbbá 0,8 százalékponttal kevesebben (7,0 százalék), hogy  1–2 százalék közötti mértékben emelt árakat.

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a mezőgazdaságban –0,5, az iparban  –1,3 és a szolgáltatásoknál –0,4 indexpontot gyengült, addig a kereskedelemben +0,1 és az építőiparban +3,3 pontos indexértékváltozás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását januárról februárra. Az építőipari vállalatok esetében a lakásfelújítások állami támogatásának jövőbeni visszatérése magyarázza a kedvezőbb konjunktúraérzetet.