Alapvető problémát jelent a fizetési határidők betartása Magyarországon

Budapest, 2024. július 9. Európában ugyan enyhülő likviditási problémákról beszélhetünk, azonban az Intrum kutatásában résztvevő cégek becsléseik szerint a megkérdezett országokban összesen 10,5 milliárd euró kinnlevőséggel rendelkeznek. Az összeg nagyságát jól mutatja, hogy ez megközelíti Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság éves GDP-jét összesen. Azon felül, hogy ez problémát jelent likviditási szempontból, a megkérdezett vállalatok több mint 10 munkaórát töltenek hetente ezen összegek begyűjtésével és követésével, amely éves szinten 73 értékteremtő munkától mentes munkanapot jelent. Annak ellenére, hogy a tavalyi évhez képest ez az idő csökkent, így is szignifikáns maradt. A helyzet Magyarországon jobb, mint az európai átlag: itthon a megkérdezett cégvezetők válaszaiból az derül ki, hogy körülbelül 9 és fél órát töltenek az elmaradt kifizetések behajtásával és több mint 2 millió eurós összeghez nem jutnak hozzá jelenleg a vállalatok. 

Romló fizetési hozzáállás 

A magyar cégek egyelőre biztonságban érzik magukat és nem tartanak attól, hogy partnereik egy-egy követelést nem tudnak teljesíteni, azonban egyértelműen látszik, hogy a fizetési hozzáállás romló tendenciát mutat. Magyarországon 2021-hez képest idén 3 százalékkal több válaszoló nyilatkozott úgy, hogy lassabban fizették ki a beszállítóikat, mint ahogy azt ők ellenkező esetben elvárnák partnereiktől. A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók annak ellenére fizetnek késéssel, hogy tudatában vannak annak következményeivel. Azonban a cégvezetők több mint fele állítja, hogy a határidőn túli kifizetéseket a gazdasági helyzet idézi elő, tehát ez nem feltétlenül az ő döntésükön múlik. Azonban hajlandóságot mutatnak a cégek a változtatásra: a megkérdezett magyar vállalatok 62 százaléka tesz lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben határidőn belül fizethessék ki a partnereiket. Ezzel szemben a fentiekből az derül ki, hogy ezt a tendenciát leginkább egy jobb gazdasági környezet fordíthatja majd meg. 

Összességében elmondható, hogy Magyarországon az építőiparban tart a legtovább a kifizetés időtartama 66 nappal, míg a banki és pénzügyi szolgáltatások esetében ez az átlagot tekintve alig több mint 50 nap. Érdemes megemlíteni, hogy tavalyhoz képest a kifizetési időtartamok majdnem minden szektor esetében növekedtek, és az összeset figyelembe véve átlagosan közel nyolc nappal hosszabbodtak. Hazánkban a B2B szektorban a cégek átlagosan 55 nap alatt jutnak a pénzükhöz, és csak Írország előz meg minket 52 napos átlagos fizetési idővel. Sajnos a teljes képhez hozzátartozik, hogy a kutatásban résztvevő magyar cégek átlagosan negyven és fél napos fizetési határidőt szabnak meg a partnereiknek, így pedig kirajzolódik, hogy átlagban több mint 2 héttel a fizetési határidő lejárta után jutnak a pénzükhöz. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az összes szektort figyelembe véve a válaszadók 81 százaléka elégedetlen az előre megszabott fizetési határidőkkel, és túlságosan hosszúnak tartja azokat, valamint több mint háromnegyedük állította, hogy ezeket a határidőket sem mindig tudják tartani a partnereik.  

A partnerismeret hiánya hátráltatja a folyamatokat 

Az előbb említett problémához hozzátartozik, hogy a kutatásban résztvevő magyar vállalatok több mint fele érzi úgy, hogy nincsenek tisztában a partnereik egyéni körülményeivel, így kevésbé is tudják optimalizálni a fizetési határidőket. További 58 százalék állította, hogy sosem voltak még ilyen bizonytalanok abban, hogy a partnereik határidőre tudnak fizetni. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar vállalatvezetők, hasonlóan más európai országok cégvezetőihez, a digitális fejlesztésekben látják az optimalizálási lehetőséget, ha kintlevőségeik kezeléséről van szó, így hosszútávon ezek jelenthetnek megoldást a fenti kérdésekre. 

„Nehéz helyzetbe és egy nehezen kezelhető körforgásba kerültek mind az európai, mind a magyar cégek a kifizetések kapcsán. Egyrészt a tanulmányból jól látszik, hogy a cégek fizetési nehézségeihez a lánctartozás, valamint a gazdasági körülmények járulnak hozzá leginkább. Másrészt kiütközni látszanak az eddig háttérbe szorított problémák, mint az, hogy a cégek nem ismerik az ügyfeleik fizetési körülményeit és képességét. A most következő időszak jó lehetőség a rendszerek és folyamatok fejlesztésére, így a vállalatok készen állhatnak az előttük álló, várhatóan javuló gazdasági környezetre.” – tette hozzá Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.