Megoldásra várnak az eladósodott hitelesek

A kilakoltatást egy nagyon hosszú folyamat előzi meg, ez legalább egy éves procedúra. S csak sikeres árverezést követő értékesítés után lehet kilakoltatni az előző tulajdonost, mondta el érdeklődésünkre Pávics Zoltán végrehajtó. – Akkor lakoltatják ki az adóst, ha nem hajlandó elhagyni az értékesített ingatlant, ez szerencsére itt a környékünkön nem jellemző. Pávics Zoltán hozzátette, Kaposváron és vonzáskörzetében nem tesznek embereket az utcára. – Az én praxisomban még nem volt olyan, hogy valakit kiraktunk, általában önként távoznak – hangsúlyozta.

Azt hihetnénk, hogy a legtöbb adós devizahiteles tartozása miatt kerül ilyen helyzetbe, de Pávics Zoltán azt mondta, nem ez az általános. – Általában közüzemi számlákkal halmoznak fel nagy adósságot: távhő-, telefon-, villanyszámla. Ami még nagyon gyakori, hogy személyi hitel miatt adósodnak el, vagy hitelkártya, bankkártya, A-hitel nem fizetése miatt indulnak végrehajtási eljárások. Az csak néhány százalékot tesz ki, akinek jelzáloghitel miatt halmozódik fel adóssága, s ezért árverezik ingatlanát.

Pávics Zoltán hozzátette: az idén valamivel csökkent az árverezések utáni értékesítések száma. A kaposvári végrehajtó úgy véli: a végrehajtási törvény módosítása vetette vissza ezeket. Ennek nyomán ugyanis csak a kikiáltási áron lehet értékesíteni az ingatlanokat. Ez pedig már jóval közelebb van a piaci árhoz, mint ahogyan a gyakorlat korábban zajlott.

Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület főtitkára szerint hatalmas problémáról van szó. – Valóban több a kilakoltatás, tavaly megmondtuk, hogy jön a kilakoltatás cunami és ez be is következett. Van úgy 120 ezer ügy árverezésen és kilakoltatás várható ezek esetében. Ezeket az ügyeket le kell zárni, ha erre a kormány nem talál valami megoldást, legalább elsétálás, vagy moratórium formájában akkor nagy baj lesz.

Az adósságrendezési nyilvántartás adatai szerint augusztus közepéig 980 eljárást kezdeményeztek a magáncsőd intézményének igénybevételével. Az adósok átlagosan 19 millió forintnyi elmaradással rendelkeztek. Az illetékes bíróságok eddig 175-ször rendeltek el jogerősen adósságrendezést, 121 esetben elutasították a keresetet. Bíróságon kívül 27 megállapodás született adós és bank között, 388 esetben pedig még a megállapodás előkészítése zajlik.

Az adósság folyamatosan nő

Kovács László, úgy véli az adósmentő lehetőségek nem jelentettek megoldást a hitelesek bajaira. – Az elszámolási törvény, a kvótarendszer és a moratórium is csak az árveréseket fagyasztotta be, de az adósság növekedését nem függesztette fel – fogalmazott a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület főtitkára. – Az elszámolási törvény ideje alatt az adósságok 30-40 százalékkal nőttek, tehát az ingatlanok értékét elérte most már. Jelenleg egy hónapban annyi árverés van mint azt megelőzően 2015-ben egy év alatt. Tehát sokszorosára nőttek ezek a számok, erre most nem látok semmilyen megoldási lehetőséget.