Védi az ereket és óv a ráktól a kulturált borfogyasztás

– Már a rómaiak is termesztették, de a honfoglaló magyarjaink számára sem volt ismeretlen – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárkamara Somogy Megyei elnöke. – Elterjedése a középkorra esik, Mátyás korában jelentős exporttermékünk is volt. Borpárlattal a török hódoltság idején kezdtek foglalkozni, mivel a muzulmánok tiltották a borfogyasztást.

Gombos Sándor beszélt a termőterületek változásairól, borvidékekről, külön a bogláriról is. Bár itt nőtt az ültetvények nagysága, a szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem rendkívül nyomott áron értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. – A jövedelmezőség növelésére olyan központi szőlőfeldolgozó üzemet kívánnak létrehozni, amellyel értékes borfajták előállításával sokkal több palackos bort tudnának jó áron értékesíteni – mondta.

Az előadás után lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy az üzemet Rádpuszta környékére tervezik, a megvalósítási tanulmányra már rendelkezésre áll a pályázaton nyert pénzösszeg. A létesítmény 1200 szőlőművelőt foglalkoztatna és 200-250 új munkahelyet teremtene. Az előadáson elhangzott: a borvidék kiemelt fajtái a kékfrankos, chardonnay és olaszrizling, amelyek telepítésére támogatást is lehet igényelni.

Gombos Sándor előadásában szólt a szüretről, borfajtákról és borfogyasztásról, valamint a bor egészségre gyakorolt hatásáról is. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg is folynak a vizsgálatok, de például a franciák körében, akik bár sok zsíros ételt fogyasztanak, ritkábbak az érrendszeri betegségek. – A bornak a tapasztalatok szerint kis mennyiségben érvédő, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatása is lehet – zárta mondandóját.