Naponta újabb leletek bukkannak elő az R67-es nyomvonalán

Több megye régészeinek ad munkát az épülő 67-es gyorsút nyomvonala, régészeti leletekben rendkívül gazdag ez a terület. Rézkori, bronzkori lelőhelyek sorát tárják fel, pincerendszerrel, különleges kúttal, rengeteg tárgyi emlékkel. A megyei múzeum régészei jelenleg a Gamás-Vadépuszta mezőn igyekeznek minél több leletet kiemelni a földből. – Ez egy több korszakú lelőhely – mondta el lapunknak Molnár István, ásatásvezető. – Rézkori, bronzkori és Árpád-kori, középkori objektumokat is találtunk. Ami izgalmas ezek közül, hogy az Árpád-korból házakat tártunk fel, külső kemencéket és település maradványait.

A régészeti lelőhely egyik legérdekesebb része a rézkorban keletkezhetett, s a Lasinja kultúrához köthető. – Ezek körárkok voltak, amelyeket a településeket keríthették körbe – tette hozzá Somogyi Kriszta, régész. – Ekkor már készítettek rézeszközöket és itt is kerültek elő kisebb eszközök és bronzpénzt is találtunk. Ez arról árulkodik, hogy a lakosoknak távolsági kapcsolataik voltak, mivel Somogy megyében nincsenek rézlelőhelyek.

Innen nem messze a Szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei is dolgoznak, amely egy igencsak különleges lelőhelynek tűnik. – Ez már a korábban végrehajtott szondázó régészeti feltárás során is sejthető volt – mondta el kérdésünkre Belényesy Károly, ásatásvezető. – Azt tudni lehetett, hogy a lelőhely egy részén gazdag késő középkori, újkori település maradvány rejtőzik.

Belényesy Károly hozzátette: valószínűleg a település a 16. században, a 15 éves háború idején pusztulhatott el. – Jelenleg három hektárnyi területen dolgozunk – mondta az ásatásvezető. – Gödrök, házmaradványok, pincék, ólak maradványai kerültek elő, amelyekben jelentős mennyiségű leletanyag van. Főként a korabeli háztartások leletei, így kerámiák, edénytöredékek, vastárgyak.

Mivel régészeti leletben gazdag ez a hely, arra számítanak a szakemberek, hogy általa többet tudhatnak meg a török korban elpusztult településhálózatról.

– Egy pincerendszert is találtunk, amely a falu belső telkeihez tartozott – tette hozzá Belényesy Károly. –Sikerült jó állapotban azonosítani és feltárni. A korabeli településkép meghatározása szempontjából egyedülálló ritkaság, hogy ilyen nagy felületen, ilyen korban és ilyen módon elpusztult településrészletet sikerül feltárni.

A szegedi régészek igyekeznek még a tél beállta előtt minél több leletet megmenteni az enyészettől.

Honti Szilvia, a megyei múzeum régész-főmuzeológusa érdeklődésünkre elmondta: az első szakaszon már öt kisebb feltárást elvégeztek a somogyi szakemberek – Somogybabodon, a Tetves patak mellett, egy mély területen egy kis középkori 14-15. századi települést találtunk – mondta Honti Szilvia. – A település már akkor is többé-kevésbé a mocsárra épülhetett, mert egy kiálló dombon van az objektumok zöme és rengeteg kerámia és fém került elő. Tehát meglepően gazdag lelőhely volt ez. Egy négyszögletes, ácsolt kútra is rábukkantunk, amely nagyon jó állapotban maradt fenn.

Az eddig feltárt lelőhelyek zöme középkori volt, tudtuk meg a megyei múzeum főmuzeológusától. – Ami meglepő, hogy az egész nyomvonalon rengeteg az újkőkori lelőhely és a dunántúli vonaldíszes kerámia – tette hozzá a szakember. – Egymást érik a lelőhelyek a domboldalon: olyan, mintha a Tetves patak és az Orci patak mentén ebben a völgyben felfűződnének a lelőhelyek.

Ez arra utalhat, hogy a völgy minden időben használt volt, hiszen már a római út is erre vezetett. Ugyanazt a nyomvonalat követik ma is, s ezen vezet majd az épülő R67-es is gyorsút is.