Piranha akadt horogra Barcson és Nagyatádon

A félelmetes állkapcsok közül csak fogóval merte kiszedni a horgot a barcsi horgász. Jobb nem kockáztatni – mondta –, mert bárhogy is került a hazai horgászvtzekbe, itt is épp olyan veszélyes, mint Dél-Amerikában. Pest környéke és a Duna után a Dráva menti horgászvizekben is találtak egy dél-amerikai ragadozóhalat számolt be 1995 júliusában a Somogyi Hírlap. A piranha a barcsi Bodakos József horgára akadt a várostól alig néhány kilométerre lévő halastóban.

A beszámolóból kiderült, a horgász gyakori vendég volt a Kis-Bók partján, most pontyra ment, és a vérliszttartalmú csali vonzotta a horgára a ragadozóhalat. – Megpróbáltuk beazonosítani; feltehetően vörös piranha, amely egyike a legveszélyesebb fajtáknak. A súlya egy kiló tíz dekagramm, ami egy piranhához képest elég sok – mondta a Somogyi Hírlapnak akkor a horgász.

Hogy miként kerülhetett az Amazonasban honos hal a barcsi Kis-Bók vizébe, arra a horgásznak sem volt van magyarázata. – A tó nincs kapcsolatban a Drávával, így az egészen biztos, hogy nem a folyó hozta a ragadozó halat – mondta. Bodakos József azt feltételezte, hogy nem ez az egyetlen példány úszkál a barcsi horgásztóhan. – Úgy tudom, már fogott a Bókon más horgász is hasonló halat, s az utóbbi időben nekem is több, a mostanihoz hasonló kapásom volt – tette hozzá. – Ha több van belőlük, az baj, mert a ragadózó halak nagy kárt okozhatnak a halállományban.

Nemcsak Barcson, Ózdon is horogra akadt egy pirahna, s pár napra rá a nagyatádi csónakázó tóban is fogtak egyet 2000 augusztusában. – A harminc éve horgászó Szűts Béla az MTI-nek elmondta: csukát szeretett volna fogni, ám ehelyett, legnagyobb meglepetésére egy pirosszárnyú piranha ficánkolt a bot végén, a halszelettel csalizott horgon.

A horgász, bár még nem látott ilyen halat, az ismert jegyek alapján azonosította a ragadozót, s vélekedését utóbb szakértők is megerősítették. A kifogott példány, amely egy kimustrált fürdőkádban várta sorsa további alakulását 22 centiméter hosszú, hátmagassága 10 centiméter, súlya 32 dekagramm volt.

Horn Péter akadémikus, aki akkor a Kaposvári Egyetem rektora volt, s egyszersmind neves akvarista, az eset kapcsán úgy nyilatkozott akkor: a piranháknak több mint ötven fajtája van, a legtöbb teljesen veszélytelen növényevő. – Esetükben az erős állkapocs és a hegyes fogak (emiatt lehet feltételezni, hogy ragadozó) a kemény bogyók feltörésére szolgálnak – mondta az MTI-nek, hozzátéve: még a valóban ragadozó piranha csak akkor támad meg nagyobb állatokat s embert, ha tömegben van; önmagában egy húsevő piranha is inkább kisebb halakra vadászik.

A piranhát egy e halra ráunó akvarista dobhatta a tóba, akinek azt is tudnia kellett, hogy ezzel a hal vesztét okozza, az ugyanis a hűvös idő beköszöntével elpusztul.

Fotónk illusztráció – shutterstock