2018.02.24. 14:52
Húszmilliárdos kiesést okozott a madárinfluenza
A madárinfluenza járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár – a leölt és megsemmisített állatok, takarmány, alomanyag – értéke 11-12 milliárd. Ezeket jogszabály alapján a hatóság felmérte és kifizette. A közvetett – a vágó, feldolgozó üzemek leállásából, vagy csökkentett vágásszámból adódó – károkat is megtérítené a szaktárca.
A nagyjából kilenc milliárdos kárt a szaktárca megtérítené, a tervezet uniós jóváhagyásra vár. Kevesebb baromfit tartottak tavaly a hazai gazdaságokban, mint egy évvel korábban. A termelők szerint a korábbi visszaesés egyértelműen a madárinfluenza-járvány számlájára írható. A kór miatt több ezer egyedet kellett levágni, az állományok visszatelepítésével pedig csak a múlt év végére állt vissza a rend az ágazatban
Dodonka József huszonöt ezer pulykát tart somogyi telephelyein, amelyek többséget élőállatként értékesíti és állománya 7-8 százalékát ladi vágóhídján dolgoz fel. Nála nem volt kényszervágás a madárinfluenza miatt. A Do-Ko Farm Kft. tulajdonosa szerint az lenne az igazságos, ha nem csak a leölt állatok értékét, hanem a következményes károkat is megtérítenék az állattartóknak.
Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta: Somogyban mindössze kettő kisebb vágóhíd van Ladon és Lengyeltótiban, nem jelentős a somogyi baromfiállomány. – Szükség van az ágazat kármentesítésre – emelte ki Gombos Sándor –, segíteni kell azokat, akiknek az állománya gyakorlatilag lenullázódott a madárinfluenza miatt.
– Két milliárd forintról huszonnégy milliárdra növelte a szaktárca az elmúlt tíz évben a kárenyhítési alapot – tette hozzá az elnök –, így nagyobb mértékben tudják támogatni azokat az állattartókat, akiket veszteség ért a madárinfluenza miatt.
Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a Magyar Időknek azt nyilatkozta: az elmúlt évben élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent az azt megelőző évihez képest a hazai baromfiállomány. Ezzel szemben a pulykafelvásárlás 4,6 százalékkal, 96 ezer 570 tonnára, a libáé 21,26 százalékkal, 26 ezer 829 tonnára, a kacsáé pedig 35 százalékkal, 56 ezer 268 tonnára csökkent.
Csorba Attila jelezte, 2018-ban nőhet a csirkeágazat is, a pulykatartás esetében pedig stagnálásra, enyhe csökkenésre lehet számítani. Szerinte annak érdekében, hogy a továbbiakban is elkerülhető legyen a fertőzést, a szigorú járványvédelmi intézkedéseket fenn kell tartani, emellett a termelők ismereteit is bővíteni kell. Ez utóbbi érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Terméktanács szakmai koordinációja mellett képzést szerveztek a gazdálkodóknak.
A madárinfluenzát először Olaszországban azonosították a 20. század elején, ám mára a világ minden részén megtalálták már. Az 1997-ben azonosított H5N1 típust a WHO egy lehetséges világjárvány forrásának nevezte.
A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi baromfifajokat egyaránt képes megbetegíteni. Magyarországon 2016 októberében egy Csongrád megyei hattyúban azonosították a vírust, novemberben pedig Békés megyei pulykatartó telepen. Somogy megyében először Gyékényesen 2017 januárjában hat elpusztult bütykös hattyú pusztulását okozta a madárinfluenza.
