2018.03.06. 19:07
Fejleszteni, tanítani csak szeretettel lehet
A problémák korai felismerése és az aktív segítés kulcsfontosságú a gyerekek fejlesztésében. Azonban minden fejlesztés alapja a feltétel nélküli szeretet és elfogadás – mondta kedden Csépe Valéria akadémikus a Kaposvári Egyetemen.
Egy szülő számára mindig sokk megtudni, hogy gyermeke valamilyen fejlődési nehézséggel, fogyatékossággal küzd. Nem feltétlenül lesz belőle neves zeneszerző, vagy tudós. Ám ez nem is feltétlenül kell, hogy így legyen. Ma már a gyógypedagógia olyan hatékonyan tudja segíteni a különböző fejlődési nehézségekkel rendelkező gyerekeket, amellyel sikeresek lehetnek a tanulásban. A neurodiverzitás nézete szerint, az eltérő agyi fejlődésű gyerekek nem fogyatékossággal élnek, csak a természetes sokféleség részei.
– A szemlélet szerint próbáljuk megérteni, hogy az agyi hálózatok sokféleképpen fejlődnek – mondta Csépe Valéria akadémikus, a Kaposvári Egyetemen a Logopédia Európai Napja címmel tartott konferencián. – A kisgyermekek eltérő fejlődése a neurodiverzitás eredménye.
Ennek be kellene épülnie az oktatásba, személyre szabott foglalkozás formájában. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, tette hozzá Csépe Valéria. – Ez nagyon hosszú idő – fogalmazott a szakember. – Attitűdváltozásra van szükség, amely kezdődik az iskolában. Ehhez azonban a pedagógiai kultúrának is változnia kell, ahogy a társadalmi elfogadásnak is be kell épülnie a társadalomba.
Ám ahhoz, hogy elfogadjuk a másságot, meg kell értenünk, hogy a sokféleség mögött biológiai variáció sora áll.
A környezet nagy hatással van a kisgyermek fejlődésére, a szakemberek pedig azon vannak, hogy megértsék hányféle atipikus mintázat van az iskolai fejlődésben. Így előbb-utóbb megtanulják, hogy ez nem egyenlő egy örökös bélyeggel. Hanem ezt a tudást a gyermekért, elfogadóan használják fel.
– Erről szól az a világ, amelyben a gyógypedagógia nagyon komoly szerepet játszik – mondta Csépe Valéria. – A gyógypedagógia ismeretének be kell kerülnie a mindennapi ismeretekbe, a pedagógusok és a szülők mindennapjaiba, hogy ezzel sok év alatt egy elmozdulás keletkezzen.
Csépe Valéria szerint mindennek hatása van a kisgyermek fejlődésére, így a mindennapok során használt digitális eszközöknek is. – Ám nem jó, ha azt mondjuk: mindenről a digitális világ tehet – hívta fel a figyelmet az akadémikus.
– A család és a digitális világ együttese az, ami változik egy más világban. Nekünk pedig a feladatunk, hogy a gyerekeinket felkészítsük az állandó változásra és használható tudást adjunk át. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeket megtanítsuk egy életen át tanulni. Ez teszi lehetővé, hogy elegendő mennyiségű ismerettel használható tudást alakítsunk ki. Ennek a szolgálatába lehet állítani mindazt, amire azt szoktuk mondani, hogy kortünet: nem kommunikál, a kütyüjét nyomkodja. A mi feladatunk, hogy megtanítsuk az iskolában, hogy a kütyüt hogyan kell használni, mire lehet jól használni. Ezért a kütyüt nem üldözni kell, hanem megtanítani a gyerekeket annak használatára.
Ez lényegében akár azoknál a gyerekeknél is segítséget jelenthet, akik nehezebben tanulnak meg olvasni. Somogy megyében folyamatosan jelen vannak a rendszerben olyan gyerekek, akiken a szakemberek korai fejlesztéssel tudnak segíteni.
– A problémakörök és az ellátotti területek ugyanazok maradtak az évek során – mondta el Szigeti Mónika, a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. – A logopédia és gyógytestnevelés területén ellátott gyerekek száma mindig egy kicsivel növekszik. A nevelési tanácsadás területén főleg a pszichológiai problémákkal küzdő gyerekek létszáma növekedett az elmúlt években.
Szigeti Mónika hozzátette: a létszámnövekedés annak is betudható, hogy a védőnők sokkal alaposabb szűrővizsgálatokat végeznek és több szakorvos tudja a pedagógiai szakszolgálathoz irányítani a gyermekeket.
A Logopédia Európai Napját második éve tartják a Kaposvári Egyetemen szakmai konferencia keretében, amelyet ezúttal is a Gyógypedagógiai Intézet szervezett. Az egybegyűlt leendő és gyakorló szakembereket Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora köszöntötte, aki elmondta: nagy öröm a Kaposvári Egyetem vezetése számára, hogy a konferenciának otthont adhat a campus.
Lehet a kevesebb is több
Nagy Ferenc neurológus professzor a konferencián arról beszélt, milyen előnyt jelenthet adott esetben az agyi károsodások. – Ha valakinek idegrendszeri károsodása van, valami elveszik – fogalmazott a neurológus professzor. – Ám én pont olyan eseteket hoztam, amelyek arra mutatnak rá, hogy az egyéni hozzáállás és az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége megváltoztathatja a helyzetet. Hozzátette: néha egy egészen új dolog születik, sőt akár konkrét előnyről is beszélhetünk.
Egy általános iskolás korú kislánynál fordult elő az, hogy miután megoperálták és kivették az agya nagy részét matematika versenyeken jeleskedett. Előtte azonban nehezére esett a tanulás és speciális iskolában tanult. – Leírtak a szakirodalomban több ilyen esetet – hívta fel hallgatósága figyelmét a neurológus. – Például volt olyan beteg, akinek megváltozott a memóriája, érzékelése.