Horn Péter: a géntechnológia soha nem látott változást hozhat

Továbbra is az eredményeket felismerni tudó, és arra büszke somogyi olvasóknak írunk, és ezen az úton fontos állomás, hogy Horn Péter akadémikust láthattuk vendégül a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonjában. Ezekkel a szavakkal köszöntötte a kaposvári kutatót Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: a somogyiak méltán büszkék arra, hogy Horn Péter a bőszénfai gímszarvas genetikai állományának feltérképezésével nemzetközi érdeklődést és hatalmas szakmai visszhangot váltott ki.

Olyan bejelentést tettek a januári davosi világgazdasági fórumon, amely nagyobb jelentőségű lehet, mint a komputerizáció, mégis kevesen tudnak róla, mutatott rá előadásában Horn Péter. Egy perui milliárdos négymilliárdos alapot hozott létre, amelyhez már 40 ország, köztük az USA csatlakozott. Világmozgalmat indítottak, hogy elkészítsék az összes élőlény géntérképét.

– Hatalmas kutatói kapacitás gyűlt össze erre – mondta előadásában Horn Péter – Hogy lássuk milyen hasznot hajthat, induljunk ki abból, hogy az emberi genom feltárása ötmilliárd dollárból hét évig tartott. Azóta minden egyes erre fordított dollár 65-szörösen térült meg. Az összes élőlény géntérképének ismerete beláthatatlan fejlődést indíthat el az egészségügyben, a gyógyszeriparban, az agrártermelésben.

Közben már javában zajlik egy forradalom a géntechnológiában: az irányított mutagenezis révén tervezhető változásokat hoznak létre a tudósok. A technológiával olyan új növényfajtákat állítottak elő 2017-ben, mint egy új borélesztőgomba, amelynek bora kevésbé okoz másnaposságot, és tízszer magasabb az egészségvédő rezervatrol tartalma. Lisztharmatra rezisztens búza, vágásra nem barnuló alma, burgonya, csiperke, és ízletes új paradicsom. Ezekbe az új növényfajtákba még idegen gént sem kellett bevinni, vagyis nem GMO-s termékek. Az USA-ban egyébként 2000 és 2014 óta génmódosított szóján 102 milliárd haszonállatot neveltek fel. Kutatók ezrei keresték, hogy van-e köztük kóros eset, mégsem találtak, pedig Nobel-díjat ért volna.

– Az éghajlat melegedő szakaszban van, de az a dolgunk, hogy védekezzünk a klímaváltozás ellen, és ez nem lehetetlen, mert rengeteg eszközünk van ehhez– mondta Horn Péter. Példaként hozta fel a kopasznyakú csirkét, amely jól tűri a hőséget, és amelyből izraeli kutatók a bizarr kinézetű tollatlan csirkét fejlesztették ki. Az ausztrál Murray Gray marháknál sincs hőstressz, ezekkel is foglalkozott az akadémikus. Korunk agrártermelése nagy kihívások előtt áll, mert az előrejelzések szerint 2030-ig a baromfi termelése 121 százalékkal, a tojásé 70 százalékkal, a sertésé 43 százalékkal, a marháé 66 százalékkal, a tejé pedig 62 százalékkal nő. Az akadémikus szerint azonban a mezőgazdaság a tudomány segítségével választ talál a kihívásokra.

A Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonja ezen az estén visszatért az egyik állandó helyszínére, a Fino Food Gasztrotéka Rendezvényházába, ahol vendégeink finom ételeket kóstolhattak. Ojtó Lajos, a kaposvári Slendy Pékség tulajdonosa, és Gerber András, a Videoton senior igazgató hobbiborászként a saját termésű borait hozta el a szalon vendégeinek, nagy sikert aratva a résztvevők körében.

Élvezet a hosszú élet titka

Vajon miért egészségesebb a mediterrán diéta, amely kétségtelenül hosszabb életet eredményezhet? Ezen törték a fejüket a tudósok, akiknek feltűnt, hogy a mediterrán népek valójában nem koplalnak, hiszen szinte háromszor annyi húst esznek. Franciaországban pedig, ahol szintúgy magas életkort érnek meg sokan, a sajtokkal és a vajakkal rengeteg tejzsírt fogyasztanak az emberek, amely elméletileg szintén nem a legkedvezőbb. Ennek ellenére magas az átlagéletkor ezekben az országokban. Ennek az ellentmondásnak a titkára jött rá egy angol szociálpszichológus professzor, akinek az előadását Horn Péter hallgatta. A professzor elmélete szerint a rejtély, vagyis a hosszú élet titka az élvezet. A mediterrán népeknél hosszabb időt szánnak az étkezésre, amelyet alaposan kiélveznek. Ezalatt endorfin szabadul fel a szervezetben, amelynek stresszcsökkentő hatása van. Emiatt lehet kevesebb megbetegedés, például szívinfarktus a mediterrán országokban.