Szenzációs kutatás – megfejtették a csodaszarvas géntérképét

Kizárólagosan hazai erőforrásokból sikerült meghatározni a gímszarvas DNS-ének teljes szekvenciáját. Az eredmények a Molecular Genetics and Genomincs című folyóiratban jelentek meg. – Tízéves kutatómunka eredményeként sikerült a gímszarvas teljes genetikai kódját leírnunk – mondta Horn Péter akadémikus. – Orosz László akadémikussal, Sugár Lászlóval, Nagy Jánossal, Bana Nórával, Frank Krisztiánnal, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem szakembereivel dolgoztak együtt.

– Azért nagy jelentőségű a genetikai kód leírása, mert az az állatok mindössze két ezrelékének van meg a genetikai térképe és a gímszarvas a magyar mondavilágban is egy emblematikus állatfaj – tette hozzá Horn Péter. Az akadémikus szerint a kutatásból az is kiderült, hogy a magyarországi gímszarvas a jégkorszak után az Ibériai-félszigetről és a másik ág a Balkánról települt be. Összesen hárommilliárd genetikai információt tartalmaz a térkép és több mint húszezer génre terjed ki.

A genetikai mintát egy hétéves kapitális bika szolgáltatta, ami a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Központjának telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között.

– Az orvostudomány is profitálhat e kutatásból – emelte ki Horn Péter –, ugyanis a gímszarvas agancsának növesztésével összefüggésben tizenhat olyan gént találtunk, amely az emberi csontritkulást is okozza. Ebben az időszakban nagyon sok ásványi anyagot kivon a csontozatából, ami aztán beépül az agancsba. Ám miután ledobja a trófeáját, a gének visszaépítik a kivont ásványi anyagot a csontozatába. Ezek sajnos az embernél csak egy irányba működnek, s ez nálunk csontritkulást okoz. Az ezzel kapcsolatos kutatásoknál hasznosítható lesz az elkészült géntérkép.

A kutatás Horn Péter szerint a rokon állatfajok géntérképezésében is segíthet, sok génblokkot át lehet emelni, így felgyorsítható másik szarvasfajok genomjának megfejtése.