Segélyszervezet lesz a főszereplő a gyógynövénypiacon

A nagybajomi Szabó Áron és családja mintegy 15 hektáron termeszt kamillát, s nem egészen egy hónapja végezte el a betakarítást. Azóta már kiszárították a növényt, negyven kilogrammos dobozokba rakták, s az elszállításra várnak. A gazda elmondta: az idei termésmennyiség a tavalyinak csak a fele lett, kevésbé kedvezett az időjárás ebben az esztendőben. Egy, az európai piacon is jelentős horvát partnercég vásárolja fel tőle a gyógynövényt, melyből később kamillaolaj készül.

– Ez a harmadik év, hogy külföldre adjuk el kamillát, a hazai piac kevésbé vált be számunkra – mondta Szabó Áron. – Ha a hektáronkénti ráfordítási és megtérülési arányt nézzük a szántóföldi növényekkel szemben, akkor a kamilla igen jó pozíciót foglal el, viszonylag igénytelen növénynek mondható. Sem permetezést, sem egyéb utókezelést nem igényel. Persze, fontos is, hogy bio módon termeljünk, hiszen a horvátok is laboratóriumi vizsgálatok alapján határozzák meg, mit vesznek át.

A nagybajomi gazda úgy látja: érdemes fejleszteni e területen a jövőben. Szeretnék növelni a kamilla területét, s egy nagyobb szárító rendszert is szeretnének majd létrehozni.

Egy, de legkésőbb két héten belül már a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett kastélyosdombói Szociális és Fejlesztő Központnál is felvásárolják a gyógynövényeket, a bevételt pedig további, a rászorulókat bevonó foglalkoztatási programokra költik.

– Egyelőre a csalánlevelet, szederlevelet, hársfavirágot és az orbáncfüvet vesszük majd át, s adjuk tovább egy nagyobb felvásárló felé – mondta Pintér Buruzs Anikó központvezető. Egy kilogramm szárított csalánlevelet 200 forintért vásárolnak fel, a szárított szederlevélért 250 forintot adnak, a szárított hársfavirág kilójáért pedig 1300 forintot fizetnek.

– A környékbeli falvakban osztottunk szórólapokat, s már van is olyan, aki belefogott a gyűjtésbe és a szárításba – mondta a központvezető. – A lakosságnak azt a rétegét próbáljuk megszólítani ezzel, akik a gyógynövények gyűjtésével tudják kiegészíteni jövedelmüket, esetleg nincs állásuk.

Pintér Buruzs Anikó hozzátette: hosszas felkészülés előzte meg, hogy fogadni tudják a gyógynövényeket a kastélyosdombói központnál. Épületet alakítottak ki erre a célra, egy munkatársuk oktatásban részesült, egyeztettek a gyűjtőkkel és felvásárlókkal, illetve a szükséges engedélyeket is beszerezték nemrég. A cél azonban az, hogy később maguk termesszenek majd gyógynövényt, s helyben fel is dolgozzák azt, hisz ezzel munkahelyet is teremthetnének.

Jók a megye adottságai

– Rengeteg olyan terület van a megyében, ami alkalmas lenne gyógynövény termesztésére és gyűjtésére, s ezt a természeti adottságot jobban ki kellene használnunk – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – Nagy érték ebből a szempontból a megye 180 ezer hektár erdeje és az a 20 ezer hektár olyan legelő és gyep többek között Dél-Somogyban, ahol semmilyen gazdálkodást nem folytatnak, így kemikáliák sem kerülnek oda. Vagyis óriási gazdasági potenciál rejlik a gyógynövénytermesztésben, nagy kereslet van rá, s az ebből készült készítményekre.

A megyei elnök úgy véli: elsősorban a gyógynövények feldolgozásának terén kellene erősíteni és fejleszteni. Mint mondta, a kamara is igyekszik segíteni az ágazatot, külön alosztály alakult erre. Szeretnék elérni azt is, hogy legyen pályázati keret a fejlesztésre ezen a területen.