Drágul a tej, a termelők azonban nem járnak jól

Sokat drágult az utóbbi időben egyes tejtermékek ára a hazai boltokban. Szakemberek szerint ennek több oka is van. Szommer Gábor, a Fino-Food Kft. kereskedelmi igazgatója kérdésünkre elmondta: a nagy mértékű drágulás oka, hogy felértékelődött a tejzsír fázis ára. – Ez azért van, mert megnőtt a kereslet a tejföl és a vaj iránt – fogalmazott Szommer Gábor –, egyre több ugyanis az egészségtudatos ember. A vaj egészségügyi hatásában és élvezeti értékében többletet tud nyújtani az embereknek a növényi zsírral szemben.

Ezt nagyon sokan felismerték már szerte a világban, ez pedig dráguláshoz vezet. Az áremelkedést emellett az is okozza, hogy a csomagolóanyagokat euróban vásárolják meg az előállítók, az árfolyamváltozás miatt pedig többletköltségük keletkezett, de az energiaárak is emelkedtek. Úgy gondolom, hogy szeptember elejére várható egy nagyobb mértékű drágulás. Az előrejelzéseink szerint 8-10 forinttal kell többet fizetni a tejért a boltokban, a tejföl és a vaj ára pedig 10-15 százalékkal emelkedhet – tette hozzá Szommer Gábor.

A tejtermelők azonban semmit nem érzékelnek abból, hogy többet hagyunk majd a boltban a tejtermékekért. Ilyenkor is átlagosan 93-96 forintért vásárolják fel tőlük a tejet. Bakos Gábor a BOS-FRUCHT Agrárszövetkezet állattenyésztési igazgatója szerint: a különféle támogatásokkal együtt elfogadható ez a felvásárlási ár. – Sajnos itthon nem alakult ki hagyománya az áremelkedésnek – mondta. – A hazai tejárat az európai és a világpiac határozza meg.

Kicsi a részesedése a magyar tejágazatnak, az unión belül nem éri el az egy százalékot. Az árakat a német, a brit, a francia, az olasz és a lengyel piac határozza meg. Ha ezek az országok árat emelnek, akkor Magyarországon is drágulhat a tej felvásárlási ára – fogalmazott Bakos Gábor, majd hozzátette: a magyar tej Európában a legjobb három között szerepel. Ennek oka, hogy nagy gazdaságok vannak és jó szakemberek dolgoznak a tehenészetekben.

Már ahol maradtak emberek. Udvaros Zoltán látrányi gazdálkodó ugyanis két hónappal ezelőtt befejezte a tejtermelést. – A takarmány ára és az egyéb költségek miatt épphogy nullára vagy egy picit nyereségesre tudtunk kijönni. – Az elmúlt húsz évben pedig nem képeztek megfelelő szakembereket, akik tehenekkel tudnak foglalkozni – fogalmazott Udvaros Zoltán.

– Tőlünk is elmentek a jó fejőemberek külföldre dolgozni, ezért már nem maradt hozzáértő munkásunk, így felhagytunk a termelést. Amíg teljes kapacitással működtünk, addig naponta 6000-13000 liter tejet állítottunk elő. A tehénállományt egyébként megtartottuk, most éppen ellési időszak van, de ha annak vége, akkor másfél hónapon belül újra tudnánk tejet termelni, ehhez viszont legalább hat, de inkább kilenc új szakképzett dolgozóra lenne szükségünk – tette hozzá a gazdálkodó.

Megmaradhat több száz tejautomata

2017-ben lépett hatályba egy rendelet, amely kötelezővé tette, hogy a tejautomatákat Automata Felügyeleti Egységgel (AFE) kell felszerelni. Több tejtermelő és tejautomatát üzemeltető vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK), hogy az országban számos olyan kifogástalanul működő, az élelmiszer higiéniai és biztonsági előírásoknak megfelelő, két-három éve gyártott automata üzemel, amelyeknél az AFE felszerelése és bekötése csak azután lehetséges, hogy korszerűsítik az automatát. Ez viszont több százezer forintba is kerülhet és az ehhez igénybe vehető támogatást is meghaladja. A NAK ezért a Pénzügyminisztériumhoz és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez fordult, hogy vizsgálják felül a tejautomatákat üzemeltetőknek ne kelljen beszerelni az AFE rendszert és az adatszolgáltatási kötelezettségüket máshogyan teljesíthessék a NAV felé. A javaslatot az érintettek elfogadták, így az új szabályozás szerint elavulásig üzemeltethető az olyan automata, amelyből kizárólag nyers tejet árulnak, valamint a működtetője a felügyeleti szolgáltatóval 2018. június 30-ig szerződést kötött és amelyről a felügyeleti szolgáltató megállapította, hogy az AFE nem szerelhető be.