Amerikai álmok luxusnappalijai randevúztak Somogyban

A magyarországi Cadillac Club tagjai minden évben felkerekednek, hogy ha csak egy kicsit is, de megélhessék álmaikat. Fontos számukra, hogy a túra időpontjába mindenképpen beleessen augusztus 22 is. 1902-ben ezen a napon alapították az autógyárat, a közös utazással tisztelegnek évről évre az esemény előtt.

– Minden évben más tagok szervezik a túra útvonalát és a szállásokat, látnivalókat. – kezdi beszámolóját Harsányi Sándor, az idei túra szervezője. – Budapestről indultunk, megnéztük Miska huszárt, majd a Balatont is a balatonföldvári kilátóból. Azt követően Rádpusztán töltöttünk el egy kis időt, majd a taszári reptér, Hajmás, Szigetvár után érkeztünk Kaposmérőbe a Kassai birtokra és fogadóba. Az idei túra különlegessége, hogy először volt éjszakai program, mikor is elmentünk autóinkkal a Zselici Csillagparkba megcsodálni az éjszakai égboltot.

A három napos túrának közel ötvenen vágtak neki. Nem mindenki Cadillac-kel, Harsányi Sándor szerint a lényeg, hogy amerikai autóval legyenek minél többen. Így aztán láthattak az érdeklődők a Cadillac-ek mellett Impalákat, Lincolnokat, és régi Fordokat is.

Egy egészen más lépték szerint építették az autókat a hetvenes évek Amerikájában. A kisebbik motor is 5700 köbcentiméteres, ezt a spórolás jegyében kicsinyítették le, előtte 8200-as motorokkal építettek autókat az egyesült államokban. Harsányi Sándor szerint ezt úgy kell elképzelni, mintha nyolc egyliteres befőttesüveg lenne a motorban. Európában az átlagos motorméret ezeknek a negyede, ötöde manapság. Sándornak is egy 1976-os Cup Devillje van, és azt mondja ekkora motor kell is egy közel három tonnás autóhoz. És persze az érzéshez, melyet csak ilyen autóban ülve tapasztalhat meg az ember.

A klubban fontosnak tartják, hogy minél inkább megőrizzék az eredeti állapotokat öreg autójukon. Egy 42 éves Cadillac tulajdonosa büszkén mutatja a csomagtartón a figyelmeztető matricákat, hisz még az is eredeti az autóján. Igyekeznek semmit nem módosítani, de ha mégis szükséges, – például egy modernebb rádiót szeretnének – azt is csak rejtve szerelik mondjuk a kesztyűtartóba, hogy semmi ne árulkodjon a modernitás beszűrődéséről. De nem nagyon kell semmit utólag beszerelni: szinte minden túrán részvevő autóban megvan minden extra, ami még a mai autókban is csak ritkán. Az automata váltó alap, de az elektromos ablakok, légkondicionáló, sötétedésre bekapcsoló fényszórók, vagy a motoros csomagtérajtó sem ritka ezekben a több mint harminc éves autókban.

Harsányi Sándor megfelelő karbantartás mellett megbízhatónak tartja ezeket az autókülönlegességeket, de mint elmondta, a nagy meleg azért kihívás elé állította őket és autóik hűtőrendszerét. Volt akinek ezért kellett feladni a túrát, de ritka az ilyen eset.

Mindenki megkérdi, az egyáltalán nem fontosat, de az autó hasznosságának egyetlennek tűnő fokmértékét: és mennyit fogyaszt?

– Tényleg ne vegyék nagyképűségnek, nem annak szánom, de kit érdekel? – válaszolta Sándor. – 17 liter, esetleg 25? Mindegy. Ezeket az autókat nem használjuk minden nap. Én egy hónapban egyszer előveszem, teszek vele egy kört, és ennyi. Évente egyszer van egy ilyen túra, és mindig igyekszem összegyűjteni a pénzt üzemanyagra, hogy igenis menjek az autómmal. Mert ez olyan élmény, mely jóval többet ér a beletankolt benzinnél.