2018.11.09. 19:05
Nagy István: beszéljenek a méhészek a problémáikról!
Az önbeporzó napraforgóval vetett területek méretének növekedése húsbavágó kérdés a méhészek számára annál is inkább, mert az idehaza megtermelt mézfajták között a napraforgóméza legjelentősebb tétel.
Óhatatlan, hogy a világban méhcsaládszám csökkenés van, ez a folyamat minden évben gyorsul, ami az ökoszisztémák sérülékenységét is magával hozza – mondta Nagy István agrárminiszter a
Professzionális Méhészek Egyesületének 15. kongresszusán pénteken Siófokon, ahol a profi méhészek legégetőbb problémáit feszegette. Ezek között az egyik legjelentősebb az önbeporzó napraforgó termőterületek drasztikus növekedése.
Nagy István kérdésként vetette fel, hogy ezzel összefüggésben, mikor kell lemondaniuk a méhészeknek a napraforgómezőkről. Dilemma, hogy lehet-e a napraforgó nélkül eredményes méhészeti tevékenységet folytatni, akkor, amikor a Magyarországon megtermelt mézfajták között a napraforgóméz a legjelentősebb tétel. Friss statisztikák szerint az összes idehaza előállított méz 34 százalékát a napraforgó adja, míg a repce 21, az akácméz pedig 19 százalékot tesz ki.
– Nem az számít csak, hogy nekünk mennyi mézünk lesz a mézes kamrában, hanem az is számít, mennyi lesz a magyar nemzetgazdaság kasszájában. Ha nem lesznek méhek, hogy lesz itt beporzás, ami nélkülözhetetlen a mezőgazdaság működőképességéhez – hangsúlyozta Nagy István, aki egyúttal arra kérte a profi méhészeket, hogy kezdjenek beszélni a problémáról, mert 1-2 évtizeden belül a napraforgó nektártermelése veszélyesen kevés lesz.
Nagy István agrárminiszter arról is beszélt, hogy termelői együttműködésre és mézpalackozó-üzemre is szükség volna Magyarországon, az ugyanis nem fenntartható, hogy Magyarország a mézét lédig formában hordóban adja el. A minőségi hazai mézre szükség van a világban, többek között a prémium termékeket magas áron vásárló kínai piacon is.
