Finnországi kalandjaikról meséltek a fonyódi diákok

– Vasárnap este érkeztünk meg, két diák és két pedagógus vett részt a finn utazáson – mondta el Szilasi Gábor. A fonyódi Mátyás Király Gimnázium angol tanára hozzátette: Erasmus program keretében egy hetet töltöttek a skandináv országban.

– Nem csak nyelvgyakorlás szempontjából volt hasznos az utazás, hanem diákjaink megtanulhatták milyen más nemzetiségű (finn, litván, szlovén, török, francia, észt) emberekkel egy-egy feladaton együtt dolgozni. Megtapasztalhatták mit várnak el egy multi cégnél, hogyan kössenek kompromisszumokat, de fejlődött kommunikációs képességük is – jegyezte meg Szilasi Gábor.

Az egyik feladat az volt, hogy egy veszélyeztetett kulturális értéket kellett megalkotniuk a tanulóknak még itthon és ott bemutatniuk. Bodor Anna agyagból készített egy hun lovasharcost.

– Rengeteg érdekes programon vettünk részt, fából vajas kést barkácsoltunk, voltunk várost nézni, ellátogattunk egy nemzeti parkba és iskolai órán is jártunk – mondta el Bodor Anna. A 11-es gimnazista megjegyezte: házigazda családja sokat mesélt neki Finnország történetéről, mivel velük csak angolul tudott beszélni, sokat fejlődött egy hét alatt a nyelvtudása.

– Mindannyiuknak nagy élmény volt a hóval fedte erdőben kutyás szánnal utazni. Kipróbálhattuk a szaunázás utáni jeges vízben mártózást – mondta el Babodi Gergő, a gimnázium informatikusa. A fonyódi Mátyás Király Gimnázium 2010 óta a Comenius, majd 2014-től az Erasmus programban vesz részt. Kilenc év alatt több mint száz diákjuknak tudtak külföldi nyelvtanulási lehetőséget biztosítani a siófoki tankerület, az intézmény igazgatója és a tantestület támogatásával. Finnországból vasárnap érkezett haza Bodor Anna és Lenner Vilmos diák, akiket Babodi Gergő és Szilasi Gábor pedagógus kísért.

A nyelvtanulás a középpontban

Kásler Miklós, emberi erőforrások miniszter a napokban jelentette be, hogy évente 140 ezer 9 és 11-es diák kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusát támogatják. A szaktárca a 90 milliárd forint támogatással szeretné segíteni a fiatalokat abban, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. A diákokat családoknál szállásolják el, hogy minél több lehetőségük legyen idegen nyelven kommunikálni. A felmérések szerint 2017-ben Magyarországon az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet a saját megítélése szerint, míg 10 évvel korábban ez az arány 25 százalék volt. Az elmúlt tíz évben tehát javult a magyar emberek idegennyelv-ismerete, azonban még mindig messze elmarad a környező országokban élőkétől.