Kisvárosnak is jó a falusi csok

A falusi csok az 5000 lakó alatti településeket érinti, ahol a népesség 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Ez az országban 2031 települést jelent. A falusi csoknál a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermeknél 2,6 millió, míg három gyermek után 10 millió forint. Ez használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható. A új konstrukció júliusban, de legkésőbb szeptember elsejével lépne életbe.

– Jó, hogy nincs megkülönböztetés város és falu között, és ugyanúgy pályázhatnak nálunk is – állítja Czeferner Józsefné, Nagybajom polgármestere. Hajdan a többgenerációs családi házak voltak jellemzőek Nagybajomra. Ma már olcsón lehet lakáshoz jutni a településen. Az 1970-es években épült kockaházak 3-5 millió forintért megvehetők. Czeferner Józsefné bízik benne, hogy a falusi csokkal kevesebb lesz az üres lakás vidéken.

Kadarkúton népszerű lesz az intézkedés, tartja Karsai József polgármester, akinek már több fiatal család jelezte, hogy a használt lakások bővítésében, felújításában gondolkodnak. A kisvárosba újabban egyre többen költöznek a szomszédos községekből.

– Ha olyan fiatalok telepednek le, akik dolgozni akarnak, akkor ez komoly segítség – mondta Zsombok Lajos, Lengyeltóti polgármestere. Munkahely van, mert a kisvárosban egy új gyümölcsfeldolgozó, egy fémipari és egy nyomdaipari cég is várja a munkavállalókat. Élénk az érdeklődés az ingatlanpiacon, és az utóbbi időben több kisgyermekes család érkezett. Még Debrecenből, és a Balaton-partról is költöztek ide. Legutóbb egy értelmiségi család két gyermekkel szintén eladó ingatlant keresett.

Csurgón kiszámolták: náluk ötezer alatt van a lélekszám, mert januárban 4902-en voltak. Füstös János polgármester szerint a falusi csokkal a járási székhelyek és térségi központok előnyösebb helyzetbe jutnak majd, mint a zsáktelepülések. Csurgón vegyes a kép: vannak elvándorlók, de iskola után hazatérő fiatalok is.

A Balatonnál latolgatják, beférnek-e

A Balaton-parti települések még nem teljesen tájékozottak, és sok helyen csak remélik, hogy beleesnek abba a kategóriába, ami a falusi csok alkalmazását jelentheti. Balatonmáriafürdőn nem csökkent a népesség, 700- 800 közötti állandó lakó van a településen, de nyaranta 3-4 ezer betelepülő. Az erre vonatkozó mérőszám, a lakosegyenérték 5-6 ezer lakót mutat ki egy évre kivetítve. Galácz György polgármester elmondta: vannak külföldről hazatérő fiataljaik is, de még csak kis számban.

Pár száz lakóval, de túllépték az ötezres lélekszámot Balatonbogláron, ezért valószínűleg nem részesülhetnek a falusi csokból, de Mészáros Miklós polgármester örül, ha a többi balatoni település is fejlődhet. Az intézkedéstől azt várja, hogy segít megállítani az elvándorlást, és a helyi fiatalok családalapítását és maradását segíti. Mészáros Miklós szerint Balatonbogláron munkaerőhiány és ingatlanhiány van. Arra lenne szükség, hogy a helyi fiatalok találjanak házat, mert sok a munkahely a környéken, de a betelepülőknek is örülnek.