2019.03.30. 11:30
Tavasszal folytatódik a zártkertek felújítási programja
Keresik a zárkerti ingatlanokat: a somogyi ingatlanforgalmi adatok szerint egyre gyakoribb, hogy városban élők vásárolnak maguknak kerteket, különösen a megyeszékhely környékén.
F.A.L.U.fesztivl
Új jelenség, hogy a közelmúltban kaposvári, illetve a környező falvakból érkező fiatalok vásárolják fel a szilvásszentmártoni telkeket, régi présházakat.
– Ilyenkor nem települ ki a család, de rendszeresen kijárnak a szőlőhegyre, méhészkednek, gyümölcsöt termesztenek, szörpöt és lekvárt készítenek – mutatta Lengyel Gábor, Szilvásszentmárton polgármestere. – Erre a városban nem lenne lehetőségük. Örülünk ennek a tendenciának, mert sok olyan szőlőhegyi terület volt, ami az idős helybéliek már nem tudtak megművelni. A megjelenő fiatalok munkája azonban most a helyi termékek számát növeli.
Szilvásszentmártonban aszfaltos út visz a zártkertekig, ahová a villanyt is bevezették, csak a vezetékes víz hiányzik. Lengyel Gábor hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület keresi a lehetőségét, hogyan valósíthatnának meg fejlesztéseket a külterületen.
Kétmilliárd forintos keretösszeggel már az idén tavasszal újraindul a zártkertmegújítási program – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton. Cél, hogy a zártkertekben meghonosodjon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek, és a termésből minél jobb minőségű helyi termék készüljön.
A földforgalom majdnem egyharmadát teszik ki a zárkertek adásvétele Somogyban. Egy jó helyen fekvő, 1500 négyszögölös telekért akár milliós árat is megadnak a vevők, s ha egy lakható, vagy akár felújításra váró épület van rajta, az növeli az értékét. Míg a szántók ára másfél millió forint lehet hektáronként, egy hektár zárkert akár kétmillióba is kerülhet.
– Érzékelhető, hogy megélénkült a zártkertek forgalma az utóbbi időben– mondta Gombos Sándor, a megyei agrárgazdálkodási kamara elnöke (NAK). – A zártkerti támogatásból Belső-Somogy kis falvai fejlődhetnek, a környezetük rendeződhet.
Előnyös az őshonos fajta
A városlakó csak a szabadságát vagy a hétvégéit tölti a zártkertekben, ezért előfordul, hogy csak hetente-kéthetente jut el a telkére. A zártkertekre adható állami támogatásból az őshonos gyümölcsfák terjedését támogatják, s ezek a fajták jobban bírják, ha a gazda kevesebbet foglalkozik velük, sőt kevesebb növényvédelmet igényelnek. Gombos Sándor ezt a program előnyének tartja.