2019.07.31. 11:30
A megfelelő időpontot keresi szülő, s pedagógus is
Nem minden szülő örül a Köznevelési törvény friss változásának, leginkább attól tartanak, hogy a jövőben nem lehet olyan rugalmasan kezelni a gyerekek iskolaérettségét, mint a korábbi években megszokták.
A Köznevelési törvény módosítása szerint a 2020-as tanévtől szakértő bizottság dönt arról, hogy a hatéves gyermek érett-e az iskolapadhoz. A gyermeknek hatodik életéve betöltése után kötelező iskolába mennie. Mostanáig az óvodapedagógusok állapították azt meg, hogy a gyermeket vissza lehet-e tartani az óvodába az addig produkált fejlődése alapján, s a szakértő bizottság csak a problémás esetekkel foglalkozott. A jogszabályváltozás után azonban ezután az Oktatási Hivatalé a végső szó.
– Mi köze van az államnak ahhoz, hogy az én gyerekem érett-e már az iskolára? – tett fel a kérdés Lengyeltótiné Lajos Beáta, balatonlellei kétgyermekes édesanya. – Nem tartom normálisnak ezt a helyzetet, az óvónő van a gyerekekkel, ő ismeri a kicsiket igazán.
– Nem örültem ennek a változásnak – mondta kérdésünkre Vajda Mónika, balatonboglári édesanya. – Az én fiam októberi és még tudott maradni az óvodában egy évet. Úgy vélem a fiúk később érnek ebben a korban a lányoknál. Ezért szükség van a lehetőségre, hogy a szülő és a pedagógus egyetértésével maradhasson a gyermek az óvodában, ha nem elég érett az iskolához.
– Eddig nyolcévesen is első osztályba kerülhettek a gyerekek – válaszolta kérdésünkre Molnár Tímea, a Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. – Eddig ez jól működött, most úgy látszik, megszűnik. Azt gondolom, ha szakmailag megalapozott lesz a döntés, akkor azt el kell fogadni a szülőnek, az iskolának és az óvodának is. Bízunk benne, hogy így lesz.
Molnár Tímea hozzátette: az első osztályba kerülő gyerekek nagy része hétéves általában.
– Elég nagy különbségek vannak a fejlődésben, akár szociális, akár készségek szintjén – tette hozzá a szakember. – Előfordul, hogy problémát okoznak ezek a különbségek, s szüksége lenne még az óvodai fejlesztésre. Ebből egy évnyi is sok esetben nagyon jót tesz a kicsinek.
Kisgyermekkorban dől el a sikeresség
– Eddig úgy volt, hogy az iskolakezdést megbeszélte a szülő az óvodapedagógussal – mondta Mátraházi Tibor, iskolapszichológus. – A vizsgálat lehet, hogy jó lesz, ám az óvónő három évig közösségben látja a gyereket, s arra tanítja meg, hogy a kortárs közösségben viselkedjen. Míg a szakértő bizottság nem biztos, hogy ilyen körülmények között találkozik a gyermekkel.
A gyerekek szempontjából az sem jó, ha túl korán mennek iskolába, de az sem ha későn. Mátraházi Tibor szerint, a gyerekek egész általános iskolai sikeressége az általános iskola első osztályának, első egy hónapjában dől el.
A szakember hozzátette: néhány éve már nem kötelező az óvodákban a pszichológiai szolgálat, pedig nagy szükség volna rá. – A legtöbb iskolával kapcsolatban lévő óvoda szokta kérni, hogy menjek el hozzájuk – mondta az iskolapszichológus. – A viselkedési és teljesítmény problémákat már óvodában sokkal jobban meg lehet fogni.