Még nem hódít teret Somogyban a műhús

A tengerentúlon szárnyal az Impossible Burger eladása, amely lényegében egy növényi alapú húspogácsával készült hamburger. Az összetevők között találjuk a szóját, napraforgót, burgonyát, kókuszolajat, élesztőt, cellulózt, leghemoglobint. A lényege, hogy a marhahúst utánozza megszólalásig, de olyan mint a török Mehemed: sosem látott tehenet.

Az egyik legnagyobb globális gyorsétteremlánc olyan sikerrel forgalmazza Amerikában, hogy több étterem is kifogyott a készletből.

A másik műhús-féle a laborban szerkesztett hús. Egy san fransisco-i cég csirke-, marha- és kacsahús szerkesztésére is képes. Teszi mindezt úgy, hogy termékei tápanyagértékben nem maradnak el természetes társaiktól.

Az igazi húst helyettesítő termékek előállítása a klímakrízis miatt nagy figyelmet kaptak, sőt a Beyond Meat nevű cég Hollandiában műhús gyárat nyit.

Míg a világ egyik fele örömmel fogadta a legújabb eredményeket a műhús gyártásban, sőt hírességek invesztáltak a gyártásba, mások szkeptikusak ezzel kapcsolatban. – Már elég régóta vagyok fiatal és még a hetvenes években a szakközépiskolában készítettem egy versenydolgozatot a műhús készítményekről – mondta lapunk kérdésére Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem agrár- és környezettudományi karának dékánja. – Már akkor is úgy beszéltek róla, mint egy olyan dologról, ami majd megváltoztatja a világot. Azóta eltelt közel 45 év, és ha bemegyek Kaposváron bármelyik húsboltba, vagy áruházba nem tartom valószínűnek hogy műhúst tudok vásárolni. Ennyi idő nem volt elegendő tehát ahhoz, hogy ez elterjedjen. Azt pedig nem tudom megmondani, a következő 45 év elég lesz -e. Én konzervatív ember lévén, ha választhatok, akkor az eredeti húsnál maradnék.

Így vélekedett Heszberger Edina dietetikus is. – Senkinek se javasolnék semmit, ami mű, ami nem a természet része, mint mi – válaszolta kérdésünkre a dietetikus. – Ellen vagyok az olyan termékeknek, amelyek ipari előállításon mennek keresztül. Úgy vélem, ezeket túlságosan átalakították. Én nem ennék ilyet, hiszen azt sem tudjuk, a szervezet hogyan reagál az ilyen ételekre, hogyan tudja azokat feldolgozni.

Hozzátette: végeredményben a kereskedelmi forgalomban lévő szalámik, virslik is tekinthetőek műhúsnak. Ám egyelőre még nem kell attól tartanunk, hogy húsnak látszó szintetikus húsféleséget sóznak ránk a hentesnél.

Lehet nélküle élni, de érdemes?

A húsmentes táplálkozás a fent felsorolt tények miatt terjed nagyon napjainkban. Ahogy a műhússal, ezzel szemben is szkepticizmus uralkodik. Az általunk megkérdezett dietetikus szerint, nem lehet kijelenteni, hogy az állati eredetű termékektől mentes étrend egyértelműen egészséges vagy sem. – Ez embertípustól függ – mondta Heszberger Edina. – A különböző táplálkozási típusú embereknek különböző arányban van szükségük fehérjére vagy szénhidrátra. Tehát, ha valaki fehérje típusú, annak inkább szüksége van a húsban található aminosavakra, B12 vitaminra, mint egy szénhidrát típusú embernek.

Hozzátette: lehet hús nélkül élni, de nem szabad erőltetni sem a fogyasztását, sem a vegán étrendet.