Arzénos víz: három somogyi településen okoz gondot a minőség

Összevetették azokat a településeket, ahol tavaly a KSH adatai szerint a megengedettnél magasabb volt az arzénkoncentráció azokkal, ahol EU-s pénzből finanszíroztak ivóvízminőség-javító programokat. Még vannak olyan helyek, ahol jellemzően több évvel ezelőtt befejeződött a fejlesztés, és határérték alatt kellene lennie az arzéntartalomnak, de a 2018-as mérések középértéke mást mutat. Somogyból három település, Bőszénfa, Háromfa és Rinyaújlak került fel a egy gazdasági magazin listájára.

Hogy megnyugodhasson, Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere azonnal hívta a szolgáltatót, amint tőlünk értesült minderről. Úgy tudta, hogy a 160 millió forintos program 2017-es befejeztével náluk nincs már semmi gond, bár ezt megelőzően is csak minimális volt a vizük arzéntartalma. Azóta folyamatosan arról tájékoztatták, hogy a vízminőséggel náluk nincs probléma.

– A szolgáltató mérésekkel fogja igazolni, hogy 2018-ban már nem volt baj a vízzel – tájékoztatott bennünket Nyitrai István. – Csupán annyi igaz, hogy a 2017-es próbaüzem alatt még volt olyan időszak, amikor az eredeti arzénszintre emelkedtek vissza az értékek.

Rinyaújlak Csokonyavisontával közösen fejezte be az új víztisztító programot az idén ősz elején. Azóta arzénmentes víz érkezik a rendszerbe, de a vezeték több tíz kilométer hosszú. A falu alacsony fekvése miatt azonban álló, pangó víz keletkezik, ebben az utóbbi mérések alapján még nincsenek túl jó értékek – mondta Peti Csaba polgármester. A csöveket azonban tisztítják, ennek végeztével helyreáll a kívánt vízminőség. Az önkormányzat korábban is gondoskodott arról, hogy a lakosságnak tisztított víz jusson ingyenesen. Ezért alig volt panaszuk a vízre az itt élőknek.

Két esztendővel ezelőtt, még 2017-ban Háromfán a szomszédos Bakházával közösen sikerrel zárták le az ivóvízminőség-javító programot, felelte Tratnyek Gyula, háromfai polgármester. Azóta új kutakkal, panaszmentesen működik a rendszer.

Hatalmas a javulás, nem kockázatosabb a légszennyezésnél

Magyarországon nincs a vízben annyi arzén, hogy meghaljunk tőle, arra viszont évtizedes távlatban elegendő, hogy növelje néhány ráktípus (bőr, hólyag-, tüdő- és veserák) kialakulásának kockázatát. Leginkább a várandós anyákra jelenthet veszélyt. Az Országos Közegészségügyi Intézet összefoglalója szerint még tizenöt évvel ezelőtt a vizeink átlagos arzénkoncentrációjának a kockázata hasonló mértékű volt, mint a közlekedési baleseteké, vagy a nagyvárosi légszennyezettségé. A népegészségügy adatai szerint 2013-ban a magyarországi vízszolgáltatás 84 százaléka minősült megfelelőnek az arzéntartalom szempontjából, ám 2017-ben már a 95 százaléka. Mindez annak köszönhető, hogy az Európai Unió támogatja a vízminőség-javító beruházásokat.