Orvosnak lenni mindig, minden helyzetben és segíteni másokon

– Mi motiválta abban, hogy az orvosi pályát válassza?

– Szüleim orvosok, a bátyám is, és Szombathelyen olyan környezetben nőttem fel, ahol a baráti és ismeretségi körből sokan készültek, vagy éppen már bekerültek az orvosi egyetemre. Szerettem volna olyan pályát választani, ahol embertársaim érdekeit tudom szolgálni, ugyanakkor folyamatosan fejlődhetek.

– Pályája kezdetén gyorsan találkozott a kutatási területével.

– A fekélybetegség régen is népbetegség volt, ám messze nem voltak ilyen hatékony készítmények a kezelésére. A fekély kialakulásához a gyulladáscsökkentő gyógyszerek bél- és gyomornyálkahártya károsító hatásai mellett a stressz is nagymértékben hozzájárul. Továbbá van egy fertőzés, amely a magyar emberek gyomrának csaknem felében jelen van és a fekélybetegség fontos tényezője. A mai rohanó világunkkal, a rendszertelen táplálkozással, a fogyasztott ételek összetételével is összefügg a betegség kialakulása. A krónikus vírusos eredetű májbetegségekkel is foglalkozom, amelyek fokozottan érintik az életkörülményeik miatt a perifériára szorultakat, beleértve a szenvedélybetegeket, hajléktalanokat. A gyerekkorban elszenvedett testi, lelki bántalmazások is segítik, hogy valaki ilyen helyzetbe kerüljön.

– A periférián élőknek azonosak az esélyeik a gyógyulásra?

– Szerencsére Magyarországon az orvosnak nem kell megkülönböztetnie az ellátottakat, de vannak olyan országok, ahol bizonyos betegek be sem juthatnak rendelésre. Az viszont egyértelmű, ha nem tudjuk megváltoztatni a beteg helyzetét, akkor nagy az esélye, hogy újra kórházba kerül. Ezért törekednünk kell a külső körülmények javítására is. A nehéz körülmények között élőknél gyakran tapasztaljuk, hogy azért kerülnek újra kórházba, mert nem tudják gyógyszereiket megvásárolni.

– Az Egyesült Államokban, Angliában és az Arab Emirátusokban is dolgozott. Ott könnyebb egészségügyi ellátáshoz jutni?

– Magyarország az egybiztosítós ellátásával igen jó helyzetben van. Másik országokban, ahol dolgoztam, inkább irigykednek ránk. Amerikában például egy kétkezi munkás, vagy egy középrétegbeli sem mindig tudja a legjobb biztosítást megfizetni, hiába van a közelben egy jó orvosi szakrendelő, oda nem mehet, mert a biztosítása nem fedezi. Az Arab Emirátusokban pedig csak az kaphat teljes körű egészségügyi ellátást, aki állampolgár, vagyis a lakosság mindössze egyötöde.

– A vastagbélszűrésektől sokszor a félelem tartja vissza az embereket...

– Hazánkban régóta alkalmazunk bódító szert, amely elviselhetővé teszi a vizsgálatot. A legtöbben alig éreznek valamit. Általában kellemetlenebb élmény az előző napi hashajtás. Magyarországon a vastagbélszűrésre behívottaknak csak negyven százaléka megy el a vizsgálatra, ez nem elégséges, de átlagosnak mondható európai szinten.

– Igaz, hogy az időben elvégzett vizsgálat akár életet is menthet?

– Mindenképpen. Ma három szűrővizsgálatot végeztem el, mindhármuknak vér volt a székletében. Kettőjüknél nagyobb méretű polipot találtam, amelyet endoscoppal el lehetett távolítani. Egy-két év múlva rák alakulhatott volna ki belőlük. A harmadik betegnél pedig már kialakult rákot állapítottunk meg. A betegek kétharmadánál rákmegelőző állapotokat tártunk fel az elmúlt csaknem egy évben. Öt százalékuknál pedig rákot, szerencsére többnyire korai stádiumút, mert ők eljöttek a szűrővizsgálatokra. Ha megvárjuk a tüneteket, az már sokszor nagyon késő. Az előrehaladott betegség gyógyítása nem csak jóval költségesebb, hanem kevésbé eredményes is.

– Nem csak orvosként dolgozik, tanít is, a belgyógyászati és gasztroenterológiai szakterület mellett többek között orvosi etikát. Önnek ez miért fontos?

– Az etikai normák figyelmen kívül hagyásával végzett tevékenységek minden szempontból veszélyesek, és nem biztos, hogy gyógyulást eredményeznek. Mindenki a szakma szabályai szerint tevékenykedjen orvosként. Ebbe beletartozik a felvilágosítás, a család tájékoztatása is. Ezt tanuljuk is az egyetemen, de nagyban azon is múlik, milyen példákat látott az orvos a tanítóitól. Tömegével találkozunk képzettség, garancia és biztonság nélküli magukat gyógyítóknak mondókkal, akik miatt később kerül orvoshoz az illető, nem kap megfelelő kezelést. Óriási összegeket költ erre a lakosság, nagyobbat, mint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapke­zelő éves költségvetése.

Két keréken karikázik legszívesebben az utazó, felfedező

Hunyady Béla 2007-től 2012-ig a Kaposi Mór Oktató Kórház Belgyógyászati Osztályainak osztályvezető főorvosa volt. 2013-tól az önálló osztályként működő Gasztroenterológiai Osztály osztályvezetői feladatait látja el. Részállásban a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. számú Belgyógyászati Klinikán is folytat szakmai tevékenységet.

– Szabadidőmben nagyon szeretek utazni, csodálatos országokat, városokat felfedezni barátaimmal, akikkel több évtizedes kapocs köt össze – válaszolta Hunyady Béla professzor arra a kérdésünkre, hogyan kapcsolódik ki, miként pihen a szabadidejében.

– Hallgatóként röplabdáztam, ám sajnos ezt is és a teniszt is abba kellett hagynom a sérüléseim miatt. Felváltotta ezeket a kerékpározás. A Duna és hazánk tavai mentén több napos túrákon veszek részt – mondta arról, hogyan őrzi egészségét. Hozzátette: nagyon szerencsés ember, mert maga mögött tudhat egy biztos családi hátteret, ami minden nap erőt ad számára a folytatáshoz.