2020.01.13. 14:00
Kaposvári laborban fogant Adél, a génbajnok lombikborjú
Lombikborjú program segítségével jött világra Adél, az ország legmagasabb tenyészértékű holstenfríze a Kaposvári Egyetem laboratóriumában.
A Kaposvári Egyetem tanüzemében kérődzik az ország legjobb génállományú holsten-fríz üszője. Campus Adél (erre a névre keresztelték) igen barátságos jószág. Ottjártunkkor még sétálni sem akaródzott neki, pedig úgy kicsit jobban szemügyre vehettük volna, ám amikor a hallgatók simogatni kezdték, a kedves bociszemek is közelebb kerültek a tenyerekhez, bátran odadugta fejét.
Az állatot úgynevezett in vitro fertilizációval, azaz mesterséges megtermékenyítéssel szaporították a Kaposvári Egyetem embrióátültető központjában.
– A legkiválóbb genetikai értékű nőivarú egyedekből, egy speciális készülékkel, a tüszőfolyadékból leszívjuk a petesejtet – magyarázta az eljárást Húth Balázs, a Kaposvári Egyetem állattenyésztési-technológiai és menedzsment intézeti tanszékének vezetője. – A petesejtet aztán nem az állatban termékenyítjük meg, hanem laboratóriumi körülmények között. Később az embriókat mesterséges körülmények között inkubátorban érleljük, majd frissen ültetjük be a béranyákba. Legalábbis Adél esetén így történt. Ha nincs beültetés, lefagyasztjuk és később ültetjük be anyaállatokba, vagy az embriót exportáljuk.
A KE-Campus Adél névre hallgató szarvasmarha nem tétlenkedett élete első évében, hiszen már újabb embriókat szaporítottak petesejtjei segítségével. Az Európában negyedik legjobb génállománnyal rendelkező jószágnak ugyan még nincsenek ivadékai, a tőle származó embriókból hamarosan megszülethetnek génállományát örökítő, távoli borjai. – Ahhoz, hogy idáig eljussunk sok évtizednek kellett eltelnie – húzta alá Húth Balázs. – A szarvasmarha generációs intervalluma, vagyis az az időszak, amire az utódegyed produktívvá válik, duplája a sertésének vagy baromfinak.
Hasznot is hajt
A Kaposvári Egyetem tan- és kísérleti üzemében folyamatos tenyésztőmunka eredményeként magyar tarka szarvasmarhából is szaporítanak tenyészbikákat. – Minden állattenyésztő célja, hogy az állomány genetikai állománya fejlődjön – tette hozzá Húth Balázs. – Nálunk nagyon fontos ez, hiszen felsőoktatási intézményként kötelességünk és hivatásunk megmutatni a hallgatóknak, hogyan lehet ezt a lehető legprecízebben, a kor elvárásainak megfelelően elvégezni. S nem elhanyagolható az sem, hogy a tenyészállat és szaporítóanyag értékesítésből gazdasági haszna is van az intézménynek.