Azt is látják, amikor egy hívatlan kártevőtől bestresszel a növény

– Bogaras ember hírében áll?

– Nem tagadom. A hobbim az erdészeti kártevők, pontosabban a cincérek és a díszbogarak gyűjtése: a magyarországi faunából már több mint 120 fajt felleltem. A több ezer példány előkelő helyen van a dolgozószobámban, egy külön vitrines szekrényben. Vannak rovarfajok, amelyek a klímaváltozás hatására visszaszorulnak, mások teret nyernek.

– A klímavédelemhez kapcsolódik a kutatási területe.

– A felmelegedés az agráriumban, a növényvédelemben és a szűkebb területemen, a rovartanban is érezteti hatását. A szélsőséges klímahatásoknak kitett szántóföldi növények termesztése egyre költségesebb, és így a profit is egyre többször veszélybe kerülhet a szárazodás miatt. Egyre szélsőségesebb hatásoknak vagyunk kitéve. Ha a kártevők oldaláról nézem, sok faj, mely eddig nem volt ismert, megjelent hazánk területén, délről északra haladva. Új kártevőként jelentkeznek a szántóföldi, kertészeti vagy erdészeti kultúrákban. Ugyanakkor egyes őshonos fajaink a felmelegedés miatt szintén lendületet kaptak, gondolok például a kukoricamolyra, vagy a kis káposztalégyre. A változást talán a legjobban az ezredfordulót megelőzően ritka, védett fajként nyilvántartott, korábban csak a barcsi ősborókásban fellelhető boróka-tarka díszbogár reprezentálja, mely Kárpát-medencei elszaporodásához a felmelegedés lehetőséget adott, s ezzel kártevő lett a védett rovarból. Ma már tömegesen fordul elő. Nemrég egy oregoni hamis ciprust gyűjtöttünk be, azt CT-ztük meg, hogy ismereteket gyűjthessünk róla.

– Komputertomográffal (CT) vizsgálják a növényeket és a kártevőiket?

– A kutatások új iránya az újszerű képalkotó technikák alkalmazása a növényvédelemben. Leginkább CT-vel, de MRI-vel is vizsgáljuk a növény belsejében élő kártevőket, és kecsegtető, érdekes eredményeink vannak. A CT segítségével úgy jutunk információhoz, hogy a rejtett életmódú rovar a természetes közegében, sértetlenül élhet. Így többek között feltárul az általa kialakított üreg mérete, a rovar fejlődési stádiumváltásai, elhelyezkedése vagy akár mozgása. Nemrég azt vizsgáltuk, hogy a kukoricamoly telelő lárváit hogyan reagálnak, miként mozdulnak el az őket ért hideg hatásárára.

– A kukoricát betolják a CT-be? Hihetetlenül hangzik...

– Mondok mást: van egy készülék a Kaposvári Egyetem Növénytudományi Intézetében, amely a növények által kibocsátott, szabad szemmel nem látható biolumineszcensz, biofluoreszcensz fényjelenségeket képes megjeleníteni. Röviden, ha a növényt bármilyen stresszhatás éri, az emberi szem által nem érzékelhető fényjelekkel kommunikálja ezt például a fajtársainak, hogy felkészítse őket egy esetleges rovartámadásra vagy egyéb biotikus stresszre. Ez a készülék képes rögzíteni ezt az élettani jelenséget, melynek segítségével a növény még az őt támadó kár­tevő biológiai ellenségét is segítségül tudja hívni. Ilyen berendezésből csak pár van Európában.

– Érkeznek majd ide másféle kártevők a klímaváltozással?

– Minden valószínűség szerint igen. Ha az elmúlt évtizedeket a korábbi évszázadokhoz hasonlítjuk, akkor el kell mondani, hogy az idegen fajok megjelenése Magyarországon exponenciálisan nő. Elsősorban e fajok fokozottabb megjelenése azokat a szántóföldi növénykultúrákat sújtja, amelyek szintén idegenből származnak, mint például a kukorica és a burgonya. Ehhez kapcsolódóan én a kukorica ízeltlábú kártevőinek biológiai kutatásaival is foglalkozom.

– A gazdák felkészültek az új kártevőkre?

– Nyilván nem. A növényvédelmi kutatásoknak jelentősége abban is áll, hogy ezeket az információkat közvetítse. Vannak újonnan megjelenő fajok, amelyekről még kutatási szinten sincs elég információ. A védekezési technológiák fejlesztése is célja a kutatásnak. Sok megkeresést kapok cégektől, szövetkezetektől, előadásokra kérnek fel a kártevőkről, technológiákról, védekezési irányelvekről.

– Mindezt a gyakorlatban is megvalósítja a somogyszili családi birtokon.

– Édesapám és édesanyám is agrármérnök végzettségű, falusi gyökerű, földműves felmenőkkel rendelkezünk, innen az agrárium iránti kötődésem. A Somogyszil környéki családi gazdaságunkban a szüleimen kívül a feleségem és a húgom is dolgozik. Én elsősorban a növényvédelemmel foglalkozom. A szélsőséges klímahatásoknak való kitettség a mi területünkön is érezhető, ezért a nedvességet megőrző talajművelés, a megfelelő agrotechnika döntően befolyásolja az adott év sikerét.

Már az ötödik könyvére készül a fiatal egyetemi tanár

2019-ben jelent meg negyedik szakkönyve, mely a növényvédő szerekkel foglalkozik. Most az ötödik szakkönyvéhez gyűjti az ismereteket. Keszthelyi Sándor a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Georgikon karán ötéves okleveles agrármérnöki képzésben részesült. 1999-ben diplomázott, 2001-ben felvételt nyert professzor Sáringer Gyula akadémikus által vezetett, nappali PhD képzésre. 2002-ben növényvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett szintén Keszthelyen. 2004-ben ledoktorált, Keszthelyről haza, Kaposvárra vezetett az útja. 2004 óta a Kaposvári Egyetemen tanít növénytermesztéstant, növényvédelmet, illetve a rovartanhoz kötődő egyéb tárgyakat. 2018 decemberében a Kaposvári Egyetem vezetői előterjesztették az egyetemi tanári fokozat megszerzésére, amelyet március elsejével hivatalosan viselhet. A Magyar Növényvédőmérnök és Növényorvosi Kamara tagja, jelenleg alelnöki funkciót tölt be.