Mozisztár lett a ságvári gólyapár

A gólyát a magyar nép kedves madarának tartják, visszaérkezésük minden évben szimbolikus jelentőségű. A fogyatkozóban lévő fehérgólya-állományra a Magyar Madártani Egyesület (MME) önkéntesei is kiemelt figyelmet fordítanak.

A Dél-balatoni Helyi Csoport tavaly tavasszal fészket épített a gólyáknak a ságvári önkormányzat udvarán álló épület kéményének tetején. A költőhely olyan jól sikerült, hogy tavaly még rivalizálás is volt a gólyák között a fészekért, ami azt jelenti, hogy nemcsak a madárlak, hanem a táplálékban gazdag környék is vonzó a gólyák számára. A fészket nemrégiben egy támogatónak köszönhetően bekamerázták a madarászok, de az még őket is meglepte, hogy az online madárles mennyire népszerű az emberek körében. A költő gólyapárra eddig 176 ezren voltak kíváncsiak.

A fészek készítésében közreműködő Tóth Tamás, a Magyar Madártani Egyesület Dél-balatoni Helyi Csoportjának aktivistája azt mondta, hogy a madarak jól bejáratott fészekbe költenek szívesen, nehezen készítenek maguknak újat, ezért is volt fontos, hogy egy stabil fészket alakítsanak ki számukra. A gólyák most öt tojáson ülnek, ami kifejezetten magas számnak számít. – Azon is látszik, hogy mennyire sérülékeny a természet, hogy a madarak azonnal vevők a segítségre – mondta Tóth Tamás.

A gólyák egyedszámának drasztikus csökkenésére Kovács Gyulától, az MME Dél-balatoni Helyi Csoportjának vezetőjétől kaptuk meg a választ, aki nemcsak a táplálkozó helyek szűkülésével vagy a mezőgazdasági vegyszerhasználattal magyarázza a csökkenést. Mint mondta, a gólyákat nagy számban tizedelik például az afrikai országokban vagy a mediterrán területeken. A madarat persze nem a húsáért lövik ki, hiszen az emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas, így sokkal inkább a virtus miatt pusztulnak tömegesen a madarak, hiszen Máltán például a férfivá válás feltétele egy ragadozó madár lelövése.