Újabb földrészek kerültek kalapács alá

Hosszú évek óta húzódik az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása. Nagyjából 8 éve kezdődött meg a folyamat az elaprózott földrészletek kimérésével, tavaly nyilvántartásba vették ezeket. Majd létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), amely a felszámolást vezényli. A megyében található termőföldek mintegy 40 százaléka ebben a tulajdonformában van. – Régi kommunista hagyaték – mondta Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) megyei elnöke. – Azért hozták létre annak idején az osztatlan közös tulajdonformát, hogy a termelőszövetkezetek örökségét valamilyen módon szétosszák, hogy működőképes maradjon. Természetesen jó, hogy rendezni akarják a tulajdonviszonyokat, mert sok gondunk van azzal, hogy nem lehet kimérni a földeket. Ám szerintem ezt korábban, egy mozdulattal kellett volna megcsinálni. Akkor, amikor még a termelőszövetkezetek egyben voltak, és nem alakultak át gazdasági társaságokká.

Nagy probléma, hogy az öröklések okán egy-egy négyzetméternek akár ötven gazdája is lehet. Az Agrárminisztérium a napokban kihirdette az eladásra szánt 3 hektárnál kisebb földrészleteket. A közzétett dokumentumban szerepel olyan termőföld is, amelyik mindössze 0,0003 hektár. A legutóbbi hirdetményben 367 somogyi parányi parcella szerepel, amelyekre pályázhatnak a vevők. Aki a legmagasabb árat kínálja, azé lesz a föld. Az egy hektárnál kisebb területek esetében az állam fizeti az értékbecslés költségeit.

A kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítésének április elején zárult első fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60 százalékára volt érdeklődés, több helyen árverseny is kialakult. Az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként.

A tulajdonosok sokszor ismeretlenek vagy elhunytak már

A probléma többek között az, hogy az osztatlan közös földek értékesítésekor minden tulajdonost értesíteni kell az eladási szándékról, s nekik elővásárlási joguk van. Ráadásul a földdarabok tulajdonosai sokszor ismeretlenek. Ugyanez a helyzet a bérletnél is, ott is mindenkit meg kell keresni a bérleti szerződéssel. – A földalapú támogatás igénylésekor is gondot okoz – mondta Udvaros Zoltán látrányi gazdálkodó. – Be kell jelölni azt a területet, ahol húzódik a saját földem, de ha a kisebb földeket nem mérték ki, nem tudni, hol van a határ. Így aztán a leadott kérelmek sem fognak stimmelni.

Udvaros Zoltán hozzátette: lehetőséget kell kapniuk a kisebb gazdáknak is földjeik megművelésére, aki viszont nem szeretné használni, az így könnyen túladhat rajta. A látrányi családi gazdaság tulajdonosa azt mondta: ha olyan földrészletet hirdet meg az agrártárca, amely az övéhez közel, vagy a közvetlen szomszédságába esik, élni fog a vásárlás lehetőségével.

Hozzátette: csak azok nem örülnek az elaprózott földek értékesítésének, akik úgy művelnek egy nagyobb területet, hogy a kisebb részletek tulajdonosainak – hatalmi alapon – nem fizetnek egy fillért sem.