Nem jó, ha marasztal az ovi, de az sem, ha korán hívogat a suli

A köznevelési törvény szerint a 2020/21-es tanévtől szakértő bizottság dönt a hatévesek iskolaérettségéről. A gyermeknek a hatodik életévük betöltése után kötelező iskolába mennie. Korábban az óvodapedagógusok állapították azt meg, hogy a gyermeket vissza lehet-e tartani az óvodában fejlődése alapján, s a szakértői bizottság csak a problémás esetekkel foglalkozott. Most már az Oktatási Hivatalé, vagyis az államé a végső szó.

A tankötelezettség kezdő időpontjának halasztását január végéig kérhették a szülők, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint Somogy megyében 412 kérelmet nyújtottak be. Ezek közül 33-at elutasított a szakmai bizottság, és 379 gyermek még egy évet maradhat az óvodában.

A pedagógusok szerint nem lett sem könnyebb, sem nehezebb a munkájuk. Matuczáné Tuli Mária, a fonyódi Fecskepart Óvoda és Bölcsőde megbízott vezetője szerint ez csupán egy újfajta beiskolázási módszer. – Továbbra is a gyerek fejlettségi szintjét veszik figyelembe – fogalmazott a pedagógus. – Ugyanúgy fel tudják azt mérni a szakemberek. Pozitívak a tapasztalataink, mert az az eredmény született, amit a szülő és az óvoda javasolt, illetve a gyermek fejlettségi szintje megengedett.

Hozzátette: a szülőket tájékoztatták arról, hogy idén már másképp dől el a kicsik iskolaérettsége. A megújult köznevelési törvényhez való alkalmazkodást a pedagógiai szakszolgálat is segítette.

A Fecskepart Óvoda és Bölcsőde 117 kisgyermeket nevel, ősszel 40-en lesznek elsősök.

A Barcsi Arany János Sport­iskolai Általános Iskolában ősszel két első osztály indul, mindkét osztályban 21 nebuló veti bele magát a tanulás érdekes világába. – Tömegesen nem élnek nálunk azzal a lehetőséggel, hogy visszafogják a gyerekeket – mondta kérdésünkre Horváth Edit igazgató. – A tapasztalat az volt, hogy ha kérték az iskolaérettség módosítását a szülők, a pedagógiai szakszolgálat nem utasította azt el. Arra számítottunk, hogy a köznevelési törvény változásával kevesebb lesz az ilyen kérelem, de úgy tűnik, ez nem változott.

Hozzátette: az nem jó a kicsiknek, ha túl sok időt töltenek az óvodában, ahogyan az is káros lehet, ha túl korán ülnek az iskolapadba. Az arany középutat kell megtalálni, ám ebben Barcson is jó irányelvet tudnak adni az óvodák, hiszen három évig dolgoznak a gyerekkel.

Azért is olyan fontos kérdés az iskolakezdés időpontja, mert a szakemberek szerint a gyerekek általános iskolai sikeressége az első tanévben dől el. Egészen pontosan annak első hónapja határozza meg a kicsik későbbi teljesítményét.

Az óvodákban az életkornak megfelelő logopédiai és gyógypedagógiai szűréseket ezért időben elvégzik a szakemberek. Ennek köszönhetően a lurkók ötéves korára már kikristályosodik, hogy kell továbbfejleszteni, vagy felveheti az iskolatáskát a gyermek. A szándék az, hogy a gyerek problémáit időben felismerjék és fejlesszék, s indokolatlanul ne maradjon az óvodában hét­éves koráig, sok esetben a szülő kényelme miatt.