Jobban figyelnek a talajvédelemre a hasadékok földjén

Egy kis lyukból lett órási kráter Pamuk határában még 2016-ban. Hamarosan 20 ezer köbméteresre nőtt, mert ha eső áztatja, lemosódik a hordalék. Eső után pedig a kiszáradó föld pereg le a kráter oldalán. Egy emeletes házat is elnyelne a 15 méteres mélysége, U alakban 30 és 20 méter hosszan húzódik. Az eltelt években igyekeztek megfékezni a hasadék terjedését a közelben gazdálkodók, ezért a mérete nem nőtt tovább.

– Egy óriási árkot ástak, ami megfogja a dombtetőről lezúduló vizet, illetve a földtulajdonosok feltöltötték szalmabálákkal a területet, és a szalmából hosszan egy karózott szűrőt húztak fel, ami felfogja a földet, így csak a víz folyik le. Hogy ez mennyire lesz tartós megoldás, még nem tudjuk – felelte érdeklődésünkre Tóth Csaba, Pamuk polgármestere.

Az első somogyi löszhasadékmonstrum Somogybabodon nyílt meg kereken egy évtizede, és erre felfigyelt az egész ország, mert a több mint tízméteres mélységével ámulatba ejtette a szemlélődőt. A gondot azóta megoldotta az önkormányzat, a területet feltöltötték. Ebben segítette őket az, hogy két éve nem esett nagyobb eső a környéken.

– Magad uram, ha szolgád nincsen! – idézte a közmondást Káldi László, Somogybabod polgármestere arról, hogyan hárították el veszélyt a helyiek. Összefogva nagy mennyiségű földet hordtak a hasadékba, és megállították a növekedését. Hasonló jelenséget azóta nem észleltek.

A néhány napja megérkezett villámárvízhez hasonló eset kivédhetetlen gond, de talajműveléssel, a területek hasznosításával és növények ültetésével sokat lehet tenni a talaj elmozdulása ellen, mutatott rá Tóth István kaposvári növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara megyei elnökségi tagja. A somogyi talajerózió veszélye nem csökkent, de a folyamat lassult, mert az utóbbi években előtérbe kerültek a talajt megóvó termelési módok.

Az észak-somogyi dombvidéken nagy a veszély

A talajvédelem, ha lassan is, de kezd teret hódítani megyénkben, bár ezzel együtt még gyerekcipőben jár – ítélte meg a helyzetet Tóth István. A gazdák ma már igyekeznek egyre kevésbé olyan talajforgatási eszközöket alkalmazni, amelyektől a termőföld végzetesen elmozdulhat, és arra törekednek, hogy a vegetációs időszakban minél nagyobb területet borítsanak be növényekkel. Észak-Somogyban a talajerózió még mindig jelentős veszélyt jelent, főként, ha a dombvidéken, a lejtőkön ritka térállású növényeket termesztenek, ilyen például a cukorrépa, napraforgó, burgonya vagy kukorica. Jobban ellenáll a talajeróziónak az a termőföld, amibe takarmánynövényeket, pillangósokat, repcét vagy kalászosokat vetettek. Vetni, tárcsázni csak a lejtőre merőlegesen lehet, ez kőbe vésett szabály, ismertette a szakember. A mai modern technológiákkal a talajművelő eszközöket már lehet szabályozni, így nincsenek kiszolgáltatva a mezőgazdászok.