Libalakoma elvitelre: nem fognak éhezni a somogyiak

– Ebbe az éthordóba szeretnék két combot körettel – nyújtotta edényeit Kovács Józsefné. A kaposvári nyugdíjas magának és férjének vásárolt a sült szárnyasokból. – A közelbe lakok és leballagtam, ugyan pár napja volt Márton-nap, de ilyenkor mindig szoktunk libát vagy kacsát fogyasztani – tette hozzá.

Több büfés készült bőséges kínálattal libás ételekből. – Csütörtökön ludaskását, pénteken és szombaton pedig sült kacsacombot kínáltunk párolt lila káposztával és tört krumplival – mondta el Bajnai Krisztina, a Kaja Tanya üzletvezetője. Hozzátette: százkilónyi kacsacombot sütöttek az elmúlt két napban, amely el is fogyott.

– Sütöttünk liba-és kacsacombot, de külön kacsazsírt is lehet vinni többféle kiszerelésben – mondta el Babai Tamásné, a Jó Falatka Büfé tulajdonosa. Hozzátette: a szárnyasokat 2-2,5 órán át sütötte, eleinte kis vizet tett alá és letakarta. – A család egy tagja jön vásárolni és több adagot vásárol, hiányolják a helyben fogyasztást, de örülünk, hogy így is árusíthatunk – tette hozzá a büfétulajdonos. Volt, aki viszont a húspultokból vásárolt.

– A kacsát jobban viszik, mert olcsóbb, kilója 2200, a libáé pedig 3300 forintba kerül – mondta el Vető Ferencné, a Ma-Fe Hús Kft. üzletvezető. Őszi finomságokból sem volt hiány a kaposvári nagypiacon. Helyben sütötték a gesztenyét, forrón kínálta vásárlóinak a kóstolót Papp László. – Ebben a saját gyártású sütőben 20 perc alatt készítem el és a kerámiatálban tárolva sokáig még meleg marad – mondta el a gyugyi őstermelő. A halbolt előtt pedig bográcsokban főtt a harcsapaprikás és a szegedi halászlé. Tizenegy órára szinte már a nagy része el is fogyott.

– Négyszáz adagot készítettünk, a halászlé a kelendőbb, van, aki 4-5 csomaggal is visz belőle – mondta el Kovács Csaba, a halbolt tulajdonosa. Hozzátette: főleg az idősebb vásárlóik közül többen most megveszik a karácsonyi ünnepekre a halat és lefagyasztják. – Úgy szól a mondás, aki Márton-napján libát nem eszeik, az egész évben éhezik – mondta el Farkas Gergely, a szennai skanzen múzeumpedagógusa. Hozzátette: faluhelyen novemberre híztak meg a tömött libák annyira, hogy fogyaszthatóak legyenek. Megjegyezte: számos háznál tartottak libát, hangja miatt őrzésre és a gyepet is rendbe tette.

A libavacsora hagyománya a katolikus Szent- Márton kultuszhoz kötődik, egyes helyeken jósoltak is csontjaiból. – Ha a libának a mell csontja világos színű, akkor fehér, hideg lesz a tél, ha barnás, feketés, akkor esős, saras, lucskos idő várható – sorolta a múzeumpedagógus.