Sztárok lettek az árvíz után

Mivel Molnárék háza nem a falu legmélyebb pontján áll, így azonnal nem is vették észre, hogy mekkora bajt okozott a villámárvíz. – Itt volt egy kút, a bejárat mellett – mutatta Molnár Zoltán. – A talajszintnél jóval magasabban állt benne a víz. Aztán egyszer csak eltűnt belőle a víz. A pince ugyanakkor teljesen feltelt vízzel.

– Furcsa, nem „üzemszerű” hangokat hallottunk, s akkor tudatosult bennünk, hogy mi is történt – mondta Molnárné Lakatos Alexandra. – Az épület mozogni kezdett. A falon akkora repedések keletkeztek, hogy átláttunk a szomszéd udvarára. Később szakértő is megerősítette: lakhatatlanná vált az otthonunk. Három gyermekünkkel, és a legszükségesebb holmikkal Zoltán szüleihez költöztünk.

– Kilencen laktunk ott – mesélte Alexandra. – Ráadásul elkezdődött a kálváriánk, nem fizetett a biztosító. Harminc éve fizetjük a biztosítást, ám mégsem enyhítették a kárunkat. Azt éreztük, bármit teszünk, előre eldöntötték, hogy nem segítenek rajtunk – mesélte viszontagságaikat az édesanya.

Igazi csodának látják, hogy mégis rendeződött a sorsuk egy televíziós műsornak köszönhetően.

– Tényleg úgy történik minden, mint amit a nézők a televízióban látnak. Ördög Nóráék megjelentek a házunknál. – Felpakoltak bennünket, és elvittek minket Bükfürdőre, ahol csodálatos napokat tölthettünk együtt.

– Erre azért volt szükség, mert nem láthattuk, hogyan készül a házunk. Nemcsak renoválták az épületet, hanem teljesen újratervezték. Megerősítették a falakat, és még külön szobákat is kaptak a gyerekek, amiről mindig is álmodtunk, de elképzelni sem tudtuk, hogyan oldjuk meg. A spájz is máshová került, a fürdő is átalakult, és minden, de minden bútor új – sorolta az édesapa. A legfontosabb viszont az volt, hogy soha többet ne forduljon elő hasonló eset, így a csapat betonnal töltötte fel a ház ásott pincéjét, és a kúttal is így tettek, amelyből azóta virágtartó lett.

– Mivel a víz tette tönkre az életterünket, a tervező gondosan ügyelt arra, hogy a többi elem színeivel erősítse meg a házat, ezért van annyi földszín az otthonunkban. Magam sem választottam volna másképpen – tette hozzá Alexandra, miközben férje megigazított egy képet a falon. – Élményeinket ezeken a képeken is bármikor visszanézhetjük – mutatta a fotókat, amelyekkel szintén az újratervező csapat lepte meg őket. – Nem csak a képek emlékeztetnek. Bármire is pillantunk itthon, mindenről az jut eszünkbe, hogy igenis léteznek csodák.

Titkos csoda

Amíg készült a ház, senkit nem engedtek be a tévések, sőt, még a bútorokat is éjjel hozták meg – mesélte Zoltán. – hatalmas titkolózás övezte az egészet.

– Néha felvételről megnézhettük, hogy mi zajlik a házunkban. Elmondani sem tudom, mit éreztem közben – mondta most már mosolyogva a történteken Alexandra.

Nem mindenki járt szerencsével

Persze nem lehet mindenki a szerencse kegyeltje. Viszont Böhönyén igyekeztek mindenki kárát enyhíteni. Példaértékű összefogás jellemezte a falut. Hét épület szenvedett komoly statikai károkat. A lakók többsége már visszaköltözött régi otthonába, két házat azonban még renoválni kell a beköltözésig.

– Az önkormányzat az anyagi- és az infrastrukturális támogatásban is igyekezett a maximumot nyújtani a rászorulóknak. Ehhez helyi vállalkozók, egyesületek és civil szervezetek is segítséget nyújtottak – mondta Zsoldos Márta Piroska, Böhönye polgármestere. – Akinek volt biztosítása, esetükben többnyire helytállt a biztosító. A többieknek a Katolikus Caritas segített be az építési anyagköltségbe.