Több a pénzünk, mégis szegényebbnek érezzük magunkat

Bár lecsapott a vendéglátóiparra és a turizmusra a koronavírus, összességében nem apasztotta a magyarok pénztárcáját számottevően. A háztartások vagyona a járvány alatt is nőtt, mert az emberek spórolnak, ugyanakkor a felük szegénynek tartja magát, ha a jövedelmi viszonyairól kérdezik.

Kovács Gábor

Budapest, 2016. szeptember 10. Tzezer s hszezer forintos bankjegyek egy pnztrcban. Magyarorszg ma is hivatalos fizeteszkzt, a forintot, 70 vvel ezeltt, 1946. augusztus elsejn vezettk be. A pengt felvlt j pnz nevt I. Kroly trtnelmi aranyforintjrl kapta. MTVA/Bizomnyosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasznl! Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot ksztje kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt.

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Faludi Imre

A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai 432 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,5 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben. A családok pénzügyi eszközei 719 milliárd forinttal, a kötelezettségeik pedig 287 milliárd forinttal emelkedtek, közölte a banki pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel.

Hiába ütött be a vírus, a növekvő trend változatlan a háztartási vagyonszerkezetét vizsgálva, bár a növekedés dinamikája érezhetően lassult a harmadik negyedévben, minden bizonnyal a járvány hatására. Azonban a vírushelyzet okozta károk mellett továbbra is nőnek a háztartási megtakarítások, és ebben szerepe lehet az állami kompenzációs programoknak is.

2019-ben is sikerült mindenkinek előre lépnie egy kicsit, derült ki a KSH legfrissebb felméréséből. Mindig az előző évre kérdeznek rá, és az adatok az emberek saját bevallásán nyugszanak. Ennek alapján a növekvő jövedelmek ellenére a lakosság fele még mindig szegénynek hiszi magát. A vagyoni helyzetünk megítélése azonban szubjektív.

Az országban tavaly az egy emberre jutó évi nettó átlagjövedelem 1 millió 611 ezer forintra rúgott a háztartások saját bevallása alapján. Ez 12,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Fontos tudni, hogy főre jutó jövedelemről van szó, vagyis beleszámítanak a gyerekek és a nyugdíjasok is. 2019-ben tovább nőtt a munkavégzésből származó jövedelem aránya, ami ez az összjövedelmek 74,3 százalékát tette ki.

A háztartások jövedelmi helyzetét meghatározza, hogy az ország mely részében élnek, valamint kisebb vagy nagyobb településen. Az Észak-Alföldön volt a legalacsonyabb az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, 17,3 százalékkal maradt el az országos átlagtól. A háztartások jövedelemszerkezete viszont a Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, mert ott a munkajövedelem aránya az összjövedelemhez mérten 15,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Nőtt a falvak lemaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7 százalék volt.

Borítókép: illusztráció