Megunta a kosarat, rattanrestaurátor lett

A különleges technikával font pávafotelek arról kapták a nevüket, ahogyan a páva széttárja a farktollát. A bútort a 70-es, 80-as években dobták piacra indonéz készítők, többségük javításra szorul ma már. Restaurálásukkal többen is próbálkoztak, ám nem mindenkinek sikerült, így kerültek a kisbajomi népművészhez.

Fonás vagy kötözés helyett ragasztópisztollyal szakszerűtlenül megjavított rattanbútor – ilyen kontármunkával is találkozott már pályafutása során Kakas József, aki az utóbbi időben három, az 1980-as években készült indonéz pávafotelt restaurált.

– Többen jelezték, hogy nem tudják megjavítani, így kerültek hozzám a fotelek, amelyeket nem lehet amerikai fűzzel res­taurálni – mondta Kakas József. – A rattan külső héjának és belső szerkezetének összekombinálása nagy munka, de előfordul, hogy a fő elemeket is cserélni kell. Nem egyszerű eltalálni a vesszők színét sem, igyekszem különböző pácokkal megoldani, illetve egy régi festőtechnika és maratás segítségével. Ha a fotelt napfény éri, előbb-utóbb összeérnek a színek – árulta el a fotelfelújítás egyik titkát a kisbajomi népművész, akihez a közösségi oldalak segítségével jutottak el az extrém bútorok. Három-négy nap alatt húsz-negyven munkaóra ráfordításával újítja fel a bútorokat.

– Egy Svédországban élő magyar hölgy a hetvenéves széke felújításával keresett meg – mesélte József, aki az első kosarát gyerekként, 8 éves korában készítette el. – Az én szüleim nem vagyonokat hagytak rám, hanem a tudást. Ebbe nőttem bele. Gyerekként gyakran adogattam a vastagabb-vékonyabb szálakat a munkájukhoz, így közben a kifejezéseket is megtanultam, és láttam a saját maguk által készített célszerszámokat is – emlékezett vissza a kosárfonó.

– Az első kosaram fülét édesanyám tette rá az alkotásomra, amely Nagykorpádon kelt el. Pontosan annyi krumplit kaptunk érte, amennyi a kosárba belefért – mesélte a csaknem fél évszázados történetet.

– A kosárfonás 15-20 évvel ezelőtt már nem kötött le, így a kortársaimat beelőzve kitaláltam az új technikát, elkészítettem a hozzá tartozó szerszámokat, így születtek az egyedi termékek. Kosarat fonni bárki megtanulhat, ám ehhez a szakmához nem elég a technika elsajátítása, fontos a megfelelő anyagismeret – hívta fel a figyelmet. Szerinte az anyag előkészítése a legfontosabb tudás a műfajban, és lényeges, hogy a megfelelő eszközöket is le tudja hozzá gyártani, aki ezzel foglalkozik.

– Többnyire az interneten keresek bemutatókat a pávafotelek felújításával kapcsolatosan. Elkészíteni akkor tudnék egy pávafotelt, ha lenne hozzá sablonom – mesélte József, aki úgy teszteli a saját munkáját, hogy maga ül bele. – Ha engem elbír, akkor sikerült meghosszabbítani a fotel életét – nevetett.

Emlékművet font

Kakas József munkáit többször is megcsodálhattuk Kaposváron. A Holokauszt-emlékkiállításra készítette el 2017-ben a fonott vonatot, amelyet az Agóra épületében láthattak az érdeklődők. A kiállítás része volt egy 160 centiméter magas kapu is, amelyen áthaladva fejet hajthattunk az országból elhurcolt zsidó gyermekek előtt. Kakas József fonott templommakettje már a Budapesti Néprajzi Múzeumban csodálható meg, mint ahogy a fonott Jézus szobra is. A barcsi múzeumban egy parasztház és gémeskút makettjét állították ki.