Lelkeket gyógyítanak az újrahasznosított levendulaszívek

Kálmánné Kovács Kata hat éve vallja magát büszke kaposvárinak, akkor került Somogyba a házassága révén. Korábban rendezvényszervezőként dolgozott, de a járvány alatt nem volt munkája, még most is szünetelnek a rendezvények. A nehéz időkben a varrásba menekült.

– Először magamat gyógyítottam a varrással. Ha bántás ért, akkor leültem, és nagyon sokat varrtam – mesélte a fiatal édesanya. – Most már másoknak igyekszem segíteni. Heti három-négy alkalmat szánok rá, néha a család már alszik, amíg én a konyhában varrok.

Ingyen varrással is segített sokakon, majd kitalálta, hogy levendulaszívek készítésével kezd el foglalkozni. Az illatos növényből bőven terem a kertjükben. A megvarrt holmik mellé egy levelet is írt, és a csomagot postán feladta azoknak, akiknek elismeréssel adózott. Így küldött szíveket a mosdósi kórházban gyógyuló gyermekeknek, a Vakok és Gyengénlátók Szövetségnek, a kaposvári plazmaközpontnak, a KÖTÉL Életmentő Egyesületnek. A figyelmességet mindenütt köszönettel fogadták, és hamarosan tábora lett az internetes közösségi oldalakon. Itt látta, hogy a levendulaszíveit még a budapesti mentőautókban is kitették.

– A szíveim üzenete az, hogy a szeretetnél még a vírushelyzetben sem lehet semmi erősebb – mondta Kálmánné Kovács Kata. – Ezt a szeretetet mi, kisemberek apró dolgokkal is tudjuk közvetíteni mások felé. Kis gesztusokkal is óriásit lehet formálni a világon, és most különösen fontos, hogy higgyenek, bízzanak az emberek a covid alatt.

A segítő szolgálat mindig fontos volt neki, kereste a lehetőséget, hogy tudna másokon segíteni. Segítőnek tartja magát, mert nem tud elmenni senki mellett, aki segítségre szorul. Ha kívülállóként hall egy történetet arról, hogy valaki nagyon rossz helyzetbe kerül, esetleg gyászol, akkor keresi a módját, hogyan segíthetne. Ezek az ügyek valahogy mindig megtalálják, az ő szavaival élve: „behívják”.

A sors kárpótolta önzetlenségéért

Nagy lendületet kell vennie, állítja a fiatalasszony, mert a járványban sokan gyászolnak, és árván maradtak gyerekek. Igyekezne mosolyt csalni mindenki arcára az ajándékaival. A levendulaszíveit sokan táskában hordják, mások kulcstartónak használják. Előfordult, hogy egy lánykérésnél a szívbe rejtette a gyűrűt a vőlegény. Ingyen és bérmentve küldi szerteszét az ajándékait. Volt, hogy a nyári ruháját szabdalta fel, mert tudta, hogy várják a szíveket. A férje és a kisfia mindenben támogatja. A varrás mellett a masszázst is azért tanulta ki, hogy segíthessen. Kálmánné Kovács Kata bevallotta, hogy nem mindig volt bevétele, de szerinte kárpótolta, hogy a Jóisten úgy intézte a sorsát, hogy sokkal többet kapott vissza az életben. Ez ösztönzi a jövőben is.