A lelkünk nem játszótér

– Akiket még nem ismerek, azoknak szeretném a tudtára adni, hogy nem látok, vak vagyok... – így kezdte a bemutatkozást Szabó Gábor legutóbbi online előadásán. Már az első találkozáson kiderült, nem az a fajta ember, aki sajnáltatja magát, sőt ha rákérdeznek, szívesen mesél az őt körülvevő világról, s arról, ő hogyan érzékeli.

– Nem tudom, milyen vaknak születni, ám annak, hogy egykor láttam, kifejezetten örülök, mert az emlékeim alapján könnyebb elképzelnem, amit elmesélnek nekem. Ha álmodom, olyan képek is megjelennek, amelyeket soha nem láttam. A kezemmel nem látok, viszont vakon is észreveszek olyasmit, amelyhez látni kellene. Például egy állásinterjún a munkakeresőn megéreztem, hogy nem néz a szemünkbe, végig a földet bámulta.

Szabó Gábor hamar felismerte saját tanítói vénáját. Egy kilenc országban működő nemzetközi trénercégnek dolgozott, s mint mondta, a speciális képzés után rengeteget profitált a megszerzett tudásából. Úgy tartja: bár beszélni szinte mindenki tud, ez mégsem jelenti azt, hogy kommunikálni is képes. – Az embereknek a legtöbb gondot a kapcsolataik okozzák, vagyis az azokhoz fűződő kommunikáció. Nem mindenki áll ugyanis a kommunikációnak azon a létrafokán, hogy boldogulni is tudjon az életben. Ez nem az iskolázottsági szinttől függ, bármennyire is ezt gondolnánk, mert hiába használ valaki választékos szavakat, ha nem tud velük kommunikálni még három diploma ellenére sem – tette hozzá az előadó, aki szerint a pillanatnyi mentális állapottól is függ a megfelelő kommunikáció.

– Lehet valakinek egyik napról a másikra bekövetkezett akut lelki problémája, ami csupán átmeneti állapot, vagy krónikus probléma, amelyből nem tud kijönni. Ezek az állapotok meghatározzák a kommunikáció minőségét – mondta. – Megőrülhetünk beszélgetés közben valakitől, akiről nem derül ki, mit akar, nem figyel ránk, nem kérdez vissza, hiába rendelkezik többszörösen magas végzettséggel, rosszul érezhetjük magunkat a társaságában, csupán a nem megfelelő kommunikációja miatt.

A jó kommunikációs készséggel megáldott emberek társaságában pedig kifejezetten jó érzés tartózkodni – világított rá a tényekre. A kommunikációján bárki javíthat tudatos módszerekkel. – Sok lehetőség van a fejlődésre a kommunikáció terén. Egy csúcsvezető beosztásban lévő üzletasszony ismerősöm például nagyon határozottan kommunikált, mindenre megvolt a határozott válasza, ám amikor egy írásbeli teszt kitöltésével fény derült arra, hogy ő tulajdonképpen eléggé befelé forduló személyiség, elárulta, hogy semmi mást nem csinált, csupán gyerekkora óta a tükör előtt gyakorolt, hogy határozottabb legyen a fellépése.

Tudatos szellemi állagmegóvásra van szükségünk

Sokat tehetünk a mentális állapotunkért – hívta fel a figyelmet Szabó Gábor. A legfontosabb, hogy kipihenjük magunkat. A megfelelő táplálkozásra is nagy hangsúlyt kell fektetni.

– Úgy görgetjük egyes alkalmazások hírfolyamait, mintha muszáj lenne. Végtelenségig képesek vagyunk kínozni magunkat a negatív hírekkel, és attól is nyomorultul érezhetjük magunkat, ha azt figyeljük: másnak mennyivel jobb, mint nekünk. A híradót kihagyhatatlannak tartjuk – sorolta. Ugyanez igaz a „toxikus” személyekkel kapcsolatosan is: nem kötelező velük beszélni, ha csak nem családtag az illető. Azt szoktam mondani, hogy „a lelkem nem játszótér...” Aki tudatosan szelektál, szellemi állagmegóvást végez saját magán. Érdemes kommunikációs forgatókönyveket készíteni és fejleszteni a kommunikációs eszköztárunkat.