Idén már július végére lőttünk túl a célon

Ez az időpont 2019-ben július 29-e volt, 2020-ban azonban augusztus 22., tehát a Covid–19 világjárvány több mint három héttel „segített” kitolni az időpontot.

A túllövés napjának dátumát a Global Footprint Network (GFN) nevű nemzetközi kutatószervezet számolja ki évről évre, összehasonlítva a bolygónknak az adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával. A GFN szakértői azt hangsúlyozták, hogy a pandémia megmutatta, az emberiség képes gyorsan alkalmazkodni egy katasztrófahelyzethez, habár ez nagy gazdasági és emberi veszteséggel jár. Azonban a klímaváltozás és az erőforráshiány okozta jelenlegi helyzetben a magánembereknek, szervezeteknek és kormányoknak meghatározó környezetvédelmi döntéseket kell hozniuk a közeljövőben.

Szerencsére léteznek megoldások, melyekkel visszafordítható a túllövés, és támogatható a biológiai megújulás. Nemzetközi szervezetek ezért indították el a túllövés napját követő időszakban „A lehetőségek 100 napját”, hogy erre figyelmeztessenek. Ehhez csatlakozott a KÖVET Egyesület, melynek a Kaposvári Campuson működik az irodája.

– Arra biztatjuk a vállalatokat és az embereket, hogy keressék meg és kezdjék el alkalmazni a jó megoldásokat, hiszen csak közösen tolhatjuk ki a túllövés napjának időpontját – mondta Bíró Imola, a KÖVET Egyesület kommunikációs munkatársa. – Így mérsékelhetjük a klímaváltozás egyre inkább érezhető hatásait.

Már egyetlen ember is nagyon sokat tehet a környezetért, például csökkentheti az élelmiszer hulladékát, a szén-dioxid-kibocsátását, amely az utazással is együtt járhat. A nyári turizmus idején többek közt gondolkodhatunk abban, hogy nem utazunk messzire repülővel, helyette Bíró Imola is Somogyban nyaral az idén nyáron.

Az élelmiszer csaknem felét kidobjuk

Vannak már csökkentett szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagok, említette meg Bíró Imola, amikor a konkrét környezetvédelmi lehetőségekről kérdeztük. A vállalatokat arra biztatta, hogy tegyenek ajánlásokat, és az erről szóló videókat küldjék el a KÖVET Egyesületnek. Nagy gond az élelmiszer-pazarlás, mert egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ez 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben világszerte.

Helyi megoldásokkal léphetnénk előre

Az lenne a cél, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, és tudatosabban vásároljunk, ehhez most jöttek divatba a csomagolásmentes termékeket árusító üzletek, hívta fel a figyelmet erre Szilágyi Ádám, a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. Azt mérték, hogy a területükön az idei év első hat hónapjában a tavalyihoz képest 11 százalékkal nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, míg ehhez képest a vegyes kommunális hulladék 1,3 százalékkal csökkent. Vagyis bár már többet teszünk a kék kukákba, a másikat is szinte ugyanúgy feltöltjük.