2021.09.11. 20:00
Temethetnék a szezont, ám inkább ünneplik, hogy együtt lehetnek
Országos szinten a végletek évét élték 2021-ben a méhészek. Míg egyes területeken rekord mennyiségű mézet pergethettek a szakemberek, addig az ország más vidékein szinte üresen álltak a kaptárak: az akác és a hárs ugyanis nem mézelt. Kicsi országban ilyen végleteket csak ritkán tapasztalnak méhészek-hangzott el a XV. Kaposvári Mézfesztivál szombati rendezvényén.
Bár az idei év szélsőséges volt a magyar méhészeknek, a hétvégén mégis mosoly ült az arcukra: azt ünnepelték, hogy találkozhatnak, bár a mézfesztivál tavaly is azon ritka rendezvények közé tartozott, amelyet nem kellett lefújni. A Kaposvári Fúvósok szolgáltattak aláfestő zenét tizennégy mézlovagrend bevonulásához szombaton délelőtt a kaposvári Kossuth téren.
– Köszönet illeti a Zselici Méhészeket és Mészáros Jánost, aki a megálmodója volt ennek a rendezvénynek és tizenöt éve tölti meg élettel a belvárost és népszerűsítik a mézet – mondta Pintér Rómeó a szombati rendezvényen.
Mézfesztivál Kaposváron (Fotó: Lang Róbert)
– Ez az első rendezvény, ahol együtt látom a mézlovagrendeket és eleget teszek a feladataimnak, hogy népszerűsítsem a mézet. Az elkövetkezendő egy év erről szól majd nekem – mondta Ozsváth Laura, az idei mézkirálynő, aki elmondása alapján még sosem vett részt hasonló megmérettetésen, ám elárulta, hogy tetszett neki minden megoldandó elméleti és gyakorlati feladat, amelynek megoldásával közelebb került a tisztségéhez. Elsőként nyolc jelentkezőt ütött lovaggá egy óriási mézcsorgatóval.
– A klimatikus tényezők, mint a tél eltűnte és a késő tavaszi fagyok erősen befolyásolják a méhészek életét. Az idén az akác kilencven százaléka elfagyott Kaposváron és környékén – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – A márciusban megpattant rügyek áprilisban elfagytak, ám a természet csodája, hogy míg Somogyban nincs akácméz, a Dunától keletre a legjobb évüket élték a méhészek — tette hozzá. Pedig országosan Somogy a harmadik helyen áll a méhcsaládok tekintetében. Harminc százalékkal nagyobb a méhsűrűség, vagyis az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládok száma. Aki azonban idén mézet szeretett volna, ha tudta, inkább elutaztatta a kaptárait más megyékbe.
– Sajnos vannak, akik felhagytak a méhészettel, mert az utóbbi három–négy évben nem volt sikerélményük. Míg a rendszerváltozás utáni években nőtt a méhészetek száma, addig mostanra nemhogy stagnál, hanem inkább csökken. A Magyar Kormány felismerte a problémát, és közvetett támogatást nyújt, amit egyeben mellett eszközbeszerzésre, állategészségügyi gyógyszerekre, vagy akár ingyenes szakmai előadásokra fordíthatunk-mondta az OMME elnöke. Kiemelte: évente folytatnak ellenőrzést nagy áruházláncok kínálatában, mert bizonyos esetben nem minden méz, ami annak látszik.
– A boltokban kapható mézek minőségét ellenőrizzük. Ami gond, hogy egyes külföldről származó termékek nem mézek az áruk alapján. Több esetben félre vezetik a fogyasztót, aki azt hiheti, hogy magyar mézet vesz. Pedig a szóban forgó méz nem az – hívta fel a vásárlók figyelmét Bross Péter. A vásárlók oktatása mellett kiemelt jelentőségű a méhészek oktatása is, amelyet a mézfesztivál szakmai programjai nyújtanak, hiszen a klímaváltozás miatt a nagyapák módszere már nem aktuális. A méhészek szerint le kell reagálni a környezet változásait, amelynek lehetősége az új technológiai fogásokban rejlik. A szombati rendezvényen tizennégy mézlovagrend vonult fel. A Zseliciek nyolc taggal bővültek, akiket a kokadi Ozsváth Laura, az idei mézkirálynő ütött lovaggá.