A fióknak nem érdemes végrendeletet írni

Bár nem készül a halálra olvasónk, tudni szeretné, ki örökölne utána, ha hirtelen meghalna, mivel nincs felhőtlen viszonyban a rokonságával.

Az eset vélhetően nem egyedi, mert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 2300 választ összesítő online felméréséből az derült ki, hogy nagy a tájékozatlanság a témában. Sokan hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év együttélés után az élettársak is törvényes örökösei lesznek egymásnak. Elterjedt tévhit az is, hogy az örökségből kizárt örökösnek biztosan nem jár a kötelesrész.

– Nyugat-Európában jóval többen készítenek végintézkedést, mint Magyarországon – mondta Csillag Attila kaposvári közjegyző. – Nálunk sokan azt hiszik, végrendelkezni csak akkor kell, ha halálos beteg valaki. A végintézkedéssel azonban arról gondoskodik az örökhagyó, hogy „tiszta állapotok” maradjanak utána, így elkerülhető a rokonok közötti marakodás a vagyonon. A közjegyzők előtt tett végintézkedés bekerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara központi nyilvántartásába, így biztosított, hogy az örökhagyó végakarata érvényesül, és nem kell attól tartani, hogy aki a halál után először a helyszínre ér, megsemmisíti a megtalált végintézkedést.

A házastárs öröklésére vonatkozó szabályokkal sokan nincsenek tisztában. A válaszadók többsége tévesen azt gondolja, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Valójában az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Van azonban egy kivétel. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési tárgyakat a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz. Ezt a kitöltők harmada nem tudta, ahogy azt sem, hogy az örökösök nem tehetik ki az özvegyet az örökölt házból. A házastárs minden más vagyontárgyból egy gyermeknyi részt örököl.

Fotó: MW

Az élettárs automatikusan nem örököl

Tévhit, hogy meghatározott együttélési idő eltelte után az élettársak egymás után örökölnek. Végintézkedés hiányában ez nem így van, figyelmeztet Csillag Attila. Előfordul, hogy a hagyatéki tárgyaláson szembesült azzal az élettárs, hogy a hagyatékból semmit sem kap, még a lakást sem örökli, ahol évek óta közösen laktak. Problémát okoz, ha az örökhagyó gyermekei és az élettárs nincsenek jó viszonyban, így az élettárs az utcára is kerülhet. Kötelesrész a Polgári Törvénykönyv szerint a leszármazóknak, a házastársaknak és a szülőknek jár. Ha a szülők és a leszármazók között megromlik a kapcsolat, előfordulhat, hogy az örökhagyó szeretné, hogy a gyermekei ne örököljenek. Kötelesrésztől a jogosultakat megfosztani csak úgy lehet, ha az örökhagyó a végintézkedésében kitagadja, de ennek csak a jogszabályban felsorolt okai lehetnek, ha például a jogosult az örökhagyó életére tör, erkölcstelen életvitelt folytat, nem nyújt tőle elvárható segítséget szükség idején. A bíróság szigorúan vizsgálja a feltételek meglétét.