Főzőtudomány

2022.02.18. 11:44

Fakanálról álmodik minden éjjel az ecsenyi lecsókirály

Borbás Marcsival is főzött a bőszénfai lecsófesztivál örökös lecsókirálya, aki a két­ezres évek elején valamennyi szabadtéri főzőversenyen ott volt a megyében, és a legtöbbet meg is nyerte. Mostanság, rendezvények hiányában, csak nosztalgiázni van lehetősége.

Turbéki Bernadett

Mindig is szakács szeretett volna lenni az ecsenyi Csorbits Attila, de édesapja nem engedte, nagyobb lehetőséget látott az autószerelésben, s addig nem nyugodott, amíg fia ki nem tanulta és el nem helyezkedett szerelőként a helyi mezőgazdasági szövetkezetben. 

– Nem sok szépet találtam az autószerelésben – vallotta be Csorbits Attila. – Gyakran álltam derékig sárban, folyt a nyakamba az olaj, vagy a forró víz. Jobban tetszik az a kép rólam, ahogy a szabadban szelem az ételek hozzávalóit. Nyugdíjas hobbiszakácsként – ha úgy vesszük –, végül mégis azzá váltam, aki mindig is lenni szerettem volna. 

Csorbits Attilát Isten adta tehetségnek nevezték a faluban, mert bár soha senkitől nem tanulta a főzőtudományát, mégis mindenhol értékelték a gasztronómiai képességeit: rengeteg ételkülönlegességet készített az Asztali Örömök Somogyban főzőcskesorozaton is. 

– Sajnos apámmal már nem tudtam megkóstoltatni az ételeimet, de édesanyámnak nagyon ízlett – mondta az autodidakta ételművész, aki nem egyszer híres éttermek mesterszakácsait előzte meg a főzőversenyeken. Bőszénfán háromszor nyerte meg zsinórban a lecsófesztivált, így Lecsókirály címet kapott. Lábodon is kiemelkedő eredményt ért el az „ecsenyi vaddisznópörköltjével. Szóládon nyúlpaprikása kapott különdíjat, a boglári halászléfőző versenyen pedig különleges hallevese fogyott el leghamarabb. 

– Sosem a díjazás érdekelt, hanem az, hogy a közönség mit szól a főztömhöz. A kihívás szította fel bennem a tüzet – mondta. – Az első versenyre Máj Péter, Ecseny akkori polgármestere vitt magával, 2002-ben. Pirospaprika nélkül főztünk tejfölös-citromos hallevest, amely kuriózumnak számított a balatonboglári versenyen – emlékezett vissza a kezdetekre. – Egy idő után már minden hétvégén mentünk, és az esetek többségében kupával tértünk vissza. Közösségépítő hatása volt ezeknek a rendezvényeknek, összehozta a településeket, volt lehetőség tapasztalatcserére a résztvevők között – mondta a hobbiszakács, aki jelenleg biztonsági őrként dolgozik, ám szívesen vállal társaságoknak főzést. 

Az ecsenyi szakácsmester azt is elárulta: szívesen kísérletezik az ízekkel és a tálalással. Készített már saját ötlet alapján erdei gyümölcslevest fahéjas gesztenyegombóccal és vadgalambhússal, egyszer pedig egy napraforgó tányérjában szolgált fel vaddisznótokát. 

 

Helyben vágta le a bárányt 

Szívesen emlékszik vissza a honfoglalás kori ételek versenyére, amelyen magyar, hun, és avar gyöketek – fűszerkeverékek – felhasználásával kellett főzni. – A gyöketek 18–20 féle fűszernövényből álltak, én a magyart választottam ízélménynek. Ott, helyben vágtam le hozzá a bárányt, amelyből kétféle ételt készítettem „Attila táltos álma hagymafüves monyáddal” fantázianéven – mesélte az ecsenyi szakács. 

 

Borbás Marcsi is megkóstolta

Néhány éve Borbás Marcsi műsorában is megcsillogtatta főzőtudományát. – Vadbelsőségből készült étel készítése volt a feladat. Zöldfűszeres vaddisznó-májpástétomot töltöttem vargányába. Két évvel később a Kaposvári Állattenyésztési Napok színpadán főztem két másik szakáccsal, szintén az ő műsorának keretei között. Akkor vaddisznónyakat kaptam, amelyet a tárcsa szélén sütöttem, a visszacsorgó zsírban pedig a káposzta, és a vörösbab, vagyis a köret sült a tárcsa közepén – mondta Csorbits Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában