Siófokon a legerősebb a gyógyszermaradványok koncentrációja

A vízminták elemzését a New York-i Egyetem munkatársai végezték, ebből kiderült, hogy Pakisztán, Bolívia, és Etiópia folyói a legszennyezettebbek, Izland, Norvégia és az Amazonas vidékén pedig a legtisztábbak. 

Somogy folyói kimaradtak ebből a vizsgálatból, s azt is megtudtuk, hogy a hatóságok kizárólag akkor vizsgálódnak, ha látványos jelenség, például az élővilág indikátorfajainak, vagy a halak pusztulása arra utalna, hogy környezetszennyezés történt. Ugyanakkor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI, Tihany) szakemberei végeztek korábban már pontszerű méréseket a szteroid típusú fogamzásgátló hatóanyagokat célozva a megye több vízfolyásában: a Sári-csatornán, a Boronkai-patakon, az Imremajori-csatornán, a Kaposon, a Dráván és a Sión. Ám a BLKI kutatói által végzett komplex, 134 gyógyszerhatóanyagot érintő vizsgálatok főleg a Balatont célozták, ahol több déli parti település is érintett volt a megyében: Balatonfenyves, Balatonlelle, Balatonszárszó, Zamárdi és Siófok is. A vizsgált 134 hatóanyagból 43 félét mutattak ki csak a Balaton vizéből az elmúlt években a kutatók. Az említett déli parti városok közül a legtöbb hatóanyagot, összesen húszat 2017 augusztusában, Siófokon észlelték. A Balaton vizsgált vízmintáiban a leggyakrabban előforduló hatóanyagok az epilepsziaellenes szerek és az opioid fájdalomcsillapítók. – A mért koncentrációjuk azonban az emberi terápiás dózisokhoz képest annyira alacsony, hogy úgy ezer liter vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy pirula hatóanyag tartalma kerüljön a szervezetünkbe – mondta Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa. – Így emberi hatások szerencsére nem prognosztizálhatók. Azonban a vízi élőlényekre, a hatóanyagok állandó, krónikus jelenléte már nagyobb hatást gyakorol – tájékoztatott a kutató. 

Nem eszik olyan forrón...

A globális felmérés keretében történt nemzetközi tanulmány szakmai szempontból több kérdést is felvet Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint, mondván: tartalmazhat félrevezető adatokat és az azokból levonható félrevezető következtetéseket is. 

– Az egyébként rangos nemzetközi folyóiratban megjelenő kézirat igazából több sebből vérzik – mondta –, mert nem fordít kellő figyelmet a tér- és időbeli változókra, a szezonalitásra, a helyi specifikusságokra, a vízhozamokra, az emberi hatásokra. Arra, hogy miért ott mértek, ahol, illetve, hogy a mért eredmények egyáltalán hogyan viszonyulnak a mérési körülményekhez – hívta fel a figyelmet Pirger Zsolt. – Fontos ezt tudnunk, mielőtt megijednénk az abban leírt szennyezési adatoktól.