Zöldül a Balaton vize a kékalgától

Szabad szemmel is jól látható, sárgászöld színű réteg úszott a Balaton vizén a hétvégén, hívta fel figyelmünket több olvasónk is. Mint mondták, nem csak a part mentén, hanem a nyílt vízen is, a mélyebb rétegek felületén is. 

Már nemcsak a növényi tápelemekben gazdagabb tórészeken, így a Szigligeti-, a Keszthelyi-medencében emelkedett az algák biomasszáját kifejező a-klorofill koncentrációja – mondta el érdeklődésünkre Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutató professzor emeritusa. – A hétvégén már a déli parton is látványosan jelentkezett az összefüggő zöld fonalréteg, ami a kékalgák kora nyári képviselőjének, a Dolichorspermum flos-aquae-nek köszönhető. Megjelenésükkel reagáltak a nyári időszakra jellemző kékalgák és a fecskemoszatok arra, hogy a Balaton vízhőmérséklete 20 fok fölé emelkedett. 

Vörös Lajos szerint ez az algafajta képes a víz felszínére emelkedni. – Az éjszakai lehűlés miatt lesüllyed a víz aljára, de attól még jelen van a vízoszlopban – tette hozzá. – Amint kisüt a nap, a fotoszintézis miatt felemelkedik a vízfelszín közelébe. Ezt látjuk most már szabad szemmel is. Attól tartok, ez nem egy part menti jelenség, hanem az egész tóra kiterjedő probléma. A vízfelület közepén is jelen volt, az egész medencét beterítette, mondta Vörös Lajos. 

A kutatók egy csoportja hétfőn mintagyűjtést végzett a Balatonon. Azt tapasztalták, hogy a szélnek köszönhetően az egybefüggő algaréteg szertefoszlott a vízben, nem szaporodtak tovább, koncentrációjuk jelenleg a megengedett érték egyharmada. – Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jelenség nem köszön vissza újból – emelte ki a professzor. 

A Balaton vízgazdálkodására és vízvédelmére kiterjedő milliárdos beruházások arra irányultak a professzor szerint, hogy az olyan algaszaporodás, ami az 1980-as években jelentkezett, ne forduljon újra elő. 2019-ben ugyan emelkedett a kékalga koncentrációja a vízben, de a szakemberek sem láttak olyan látványos és kiterjedt algásodást a tóban, mint amilyen a hétvégén volt. A kutatóintézet munkatársai folyamatosan vizsgálják a Balaton vízgyűjtő területeiről érkező anyagokat, amelyek az algákat táplálják. Július elsejétől egy négy éves kutatási programot indítanak, amelyben az iszap vizsgálatának jut főszerep, mert egységében kívánják megérteni a jelenség kialakulásának okait. 

– A kékalga anyagcsere-folyamatainak köszönhetően olyan toxinokat termelhet, amelyek akár bőrkiütést, szemviszketést, nyálkahártya-irritációt okozhatnak, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a fürdőzés utáni tusolásra, akkor is, ha az algák nem láthatók szabad szemmel – hívta fel a figyelmet a professzor.