Tizenhét embert mentettek ki a török földi pokolból, hazatértek a kötelesek

– Kevesebb mint két és fél óránk volt felérni a ferihegyi reptérre a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat telefonhívása után és elfoglalni a helyünket – mondta el Bodó László, a Kötél Egyesület elnöke. – A fél csapat Szentbalázson maradt a vihar tépázta fákat fűrészelni, mi pedig a fiammal indultunk a felszerelésért, majd útra keltünk. 

Húsz fővel Budapestről Isztambulba repültek, ahonnan másfél óra késéssel tudtak tovább indulni egy hóvihar miatt. – A reptéren azt hitték, hogy két repülőjegyet állítottak ki, de mondtam nekik, hogy a fiammal ketten utazunk Bodó László néven. Isztambulból Adanáig aztán 2-2 jegyet kaptunk, így a kutyáknak is volt ülőhelyük – mesélte mosolyogva. 

Egy szlovén és egy török tolmács csatlakozott még hozzájuk, velük indultak el busszal Hatayba. – Az ötvenkét fős buszba pakoltuk be az öttonnányi felszerelést, a sofőr nem igazán örült, amikor a székekre felraktuk a nehéz alumíniumládákat – mondta el a kaposvári önkéntes tűzoltó. – Antakya belvárosa 5400 négyzetkilométer és főként tömbházak épültek ott. A regisztrált lakosság 1,4 millió, de a sok szír bevándorlóval szerintem meghaladta a másfél milliót. Az épületek nyolcvan százaléka összedőlt vagy súlyosan rongálódott a földrengésben – tette hozzá Bodó László. – Nem szeretnék vészmadár lenni, de a halottak száma elérheti a százezret is. A kint tartózkodásunk alatt 17 élő személyt sikerült kimentenünk. 

A földrengés utáni 36. órában sikerült egy másfél éves kisfiút kiemelniük, fentről kezdtek el fúrni két emeletet. – Az erős szél sajnos elvitte a szagmintákat, így kicsit arrébb jutottunk le, ezért hatvan centit még át kellett törnünk – mondta a kaposvári Kötél Egyesület elnöke. – Végül sikerült a nagypapát is kimenteni, s ekkor rájöttünk, már megérte kimennünk. Azt a tapsvihart, amelyet akkor kaptunk, amikor kihoztuk a másfél éves gyermeket, nem lehet összehasonlítani azzal, amelyet a Csiky Gergely Színházban kaptam, amikor elismerést vehettem át. Teljesen más érzés – mondta el Bodó László, aki fiával azon dolgozott, hogy a romok alól minél több embert kiszabadíthasson. 

A 15 éves Ali elvesztése azonban az egész csapatot megviselte. Négy emeleten át fúrtak, s az utórezgések egész idő alatt nehezítették a munkájukat. – Egy fúróhegyből készítettünk egy jelölőeszközt, amivel a kilengést mértük – mesélt a mentés helyszínéről. – Hármas földrengésnél még nem jöttünk ki, hogy ne veszítsünk időt. Mire Ali édesapját és testvérét kimentettük, már nem éltek. Szóba került a tizenöt éves fiatal lábainak az amputálása, hogy így próbáljuk kiszabadítani. Fogtuk a kezét, itattuk, biztattuk, mert hittünk benne, hogy időben ki tudjuk menteni szorult helyzetből, de a harminchatodik órában el kellett engednünk Alit – mesélte elcsukló hangon Bodó László. 

Kintlétük alatt nem aludtak, mindössze 5–10 percet bóbiskoltak két mentés között a romokon ülve. Éjszakánként mínusz 5–7 fok volt a hőmérséklet, s napközben is csak pár fokkal volt melegebb. – Nem volt se víz, se áram, se internetszolgáltatás, akadozott a telefonhálózat is, a helyi lakosok az aggregátorunkról töltötték mobiljaikat, egy asztal mindig tele volt telefonokkal – jegyezte meg Bodó László, majd hozzátette: az az előírás, hogy ha bárhol kidobnak minket a világban, tíz napra önellátónak kell lennünk. – A helyi szervezetektől kaptunk vizet, narancsot, sajtot és olívabogyót, de sok időnk nem volt falatozni – jegyezte meg Bodó László. – A helyiek nem mentek vissza házaikba, féltek az utórezgésektől, tábortüzeket gyújtottak és figyelték, kit hoznak ki a mentőcsapatok. 

– A tegnap esti családi vacsorán beszélgettünk arról, hogy mindkettőnknek biztonságérzetet adott, hogy ott voltunk egymásnak és bármikor számíthattunk a másikra – jegyezte meg a kaposvári önkéntes tűzoltó. 

Egyesületük idén lett huszonöt éves. Már tizenegyedik éve rendelkeznek nemzetközi minősítéssel, ősszel pedig Bulgáriában vesznek részt egy újabb megmérettetésen. – Pörgősen indult ez az év, szeretnénk megünnepelni a negyed évszázados fennállásunkat a kaposváriakkal, és tervezünk toborzást is, hiszen nagy szükség van a fiatal generációra – mondta el Bodó László.