A feldolgozóipar küzd a legnagyobb munkaerőhiánnyal

18 ezer betöltetlen pozícióval toronymagasan vezet a feldolgozóipar, de nagy szükség van termék- és villamosberendezés-összeszerelőkre, takarítókra és kisegítő munkásokra is. Bizonyos területekre akár hónapokig is toboroznak a cégek, ezért egyre többen veszik igénybe a munkaerő-kölcsönzők segítségét, illetve élnek a nemzetközi toborzás lehetőségével.

Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2022-ben megjelent Rövidtávú munkaerőpiaci prognózisa alapján 2023-ban az első három helyen az egyéb termék-összeszerelő, a villamosberendezés-összeszerelő, illetve az intézményi takarító és a kisegítő munkakörök végeztek megelőzve olyanokat, mint szoftverfejlesztő, vagy éppen a bolti eladó. Emellett különösen magas a kereslet a szakképzett fizikai munkásokra, mint például targoncavezetőkre, hegesztőkre vagy villanyszerelőkre. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei második negyedévre vonatkozó adatai alapján mintegy 80.000 üres álláshely várt betöltésre, ami az egy évvel korábbihoz képest javulást mutat, mivel akkor még a 100 ezret közelítette a számuk. A betöltetlen állásokat vizsgálva toronymagasan vezet a feldolgozóipar, amely a maga több mint 18 ezer üres állásával a szabad pozíciók közel egyötödét adja. 

A vállalkozások továbbra is azt tapasztalhatják, hogy bizonyos szakterületeken akár hónapokig nem találnak megfelelő pályázót az üres álláshelyekre, ráadásul azzal is szembesülniük kell, hogy a korábban bevált toborzási gyakorlatok ma már nem feltétlenül működnek. Ez azzal jár, hogy az eddiginél jóval több erőforrást kell fordítaniuk a munkaerő biztosítására, pedig van olyan megoldás, amivel az ezzel járó feladatokat átadhatják másnak, miközben megoldhatják azt is, hogy a munkavállalói létszám szempontjából rugalmasan reagáljanak a változó üzleti környezetre.

A munkaerő-kölcsönzés több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, azonban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben talán minden eddiginél fontosabb lehet ez a megoldás. „A gazdaság számos területén küzdenek munkaerőhiánnyal itthon, azonban a várakozásokkal ellentétben a diplomát nem igénylő állások között van a legtöbb betöltetlen pozíció. Mi már két évtizede segítünk ügyfeleinknek a megfelelő emberek megtalálásában, és mivel egyre nehezebb hazai dolgozókkal megoldani ezt a problémát, külföldről is hozunk be munkavállalókat. Nagyrészt ipari munkaköröket töltenek be a határon túlról, de villamosberendezés-összeszerelők is érkeztek, legtöbben a Fülöp-szigetekről, illetve Indonéziából. Szinte bármilyen hiányszakmában lévő állásra tudunk toborozni és beutaztatni külföldi munkavállalót, és a létszámot tekintve is igen rugalmasak vagyunk” – mondta Bene András, a Work Force HR szolgáltató nemzetközi toborzási vezetője. 

Előre felkészítik a külföldi munkavállalókat

A Work Force gyakorlata az, hogy már a külföldi munkavállalók kiválasztása során tisztázzák a szakmai elvárásokat és ellenőrzik az iskolai végzettséget, valamint tapasztalatot a partnerek elvárásai alapján. Emellett a vállalat külföldi toborzói előre felkészítik a harmadik országból érkezőket a várható munkakörülményekre és elvárásokra, melyet az engedélyezési eljárás alatt külön oktatásokon sajátíthatnak el. Ennek köszönhetően a Magyarországra érkezésüket követően szinte azonnal teljesértékű dolgozókká válhatnak, így gyorsabban be is tudnak illeszkedni. 

„Azzal érdemes tisztában lenniük a hazai vállalkozásoknak, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló toborzása és beutaztatása olyan külön költségekkel jár, amivel a magyar dolgozók esetében nem kell számolniuk. Ugyanakkor számos előnye is van ennek a megoldásnak, hiszen a munka és a foglalkoztató iránti sokkal nagyobb elköteleződés, a jóval alacsonyabb fluktuáció mellett az is fontos tényező a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, hogy hazai viszonylatban ilyen módon gyorsan be lehet tölteni pozíciókat. Emellett a cégeknek gondolnia kell még a hatósági adminisztrációra, valamint a szállásra, illetve utaztatásra is, azonban minősített munkaerőkölcsönzőként ezekben a feladatokban tudnak segíteni a HR szolgáltatók” – fűzte hozzá Bene András.

Van, akiknek ismeretlen a betegszabadság

A Work Force megvizsgálta azt is, hogy a szolgáltató által kölcsönzött munkavállalók esetében hogyan alakult a betegszabadságok mennyisége. A 2023. január-november közötti időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kölcsönzött dolgozók átlagosan a rendelkezésre álló betegszabadság 23 százalékát vették igénybe. 

Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy a különböző országokból érkezők mennyit hiányoztak egészségügyi okokból. Az egyik legmagasabb értéket az indonéz kölcsönzött munkaerő esetében mérték, ők november végéig a rendelkezésre álló betegszabadság 31 százalékát vették ki. Őket követik a magyar munkavállalók 30 százalékkal, de például a Fülöp-szigetekről, Kirgizisztánból és Oroszországból érkezett dolgozók egyáltalán nem voltak betegszabadságon és ez a helyzet a szerb munkavállalókkal is.