Közel negyedével kevesebb lakás cserélt gazdát idén a fővárosban

Az év végéhez közeledve a Duna House szakértői összegyűjtötték a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat a fővárosból, ahol 885 ezer forint volt idén az átlagos négyzetméterár, az otthonteremtésre pedig 57 millió forint körül költöttek az ügyfelek.

2022 rapszodikus ingatlanpiaci hangulata után a bizonytalan gazdasági környezet, a megugró hitelkamatok és a magas infláció az idei évben még tovább enyhítette a vásárlási kedvet. A kereslet fokozatos csökkenésének köszönhetően az elmúlt évek keresleti piaca mind a teljes hazai, mind fővárosi viszonylatban kínálativá váltott tavaly és ez 2023-ban sem változott. A folyamatosan szélesedő palettáról könnyedén válaszhatott otthont magának az, aki a gazdasági nehézségek ellenére mégis a vásárlás mellett döntött. „Alaposan átgondolt, megfontolt vevői döntésekkel, merész alkukkal, valamint a trendfordulóba apránként beletörődő eladói attitűddel csordogált idén az ingatlanpiac. Az otthonteremtési támogatások változásai a harmadik negyedévtől felpezsdítették az érdeklődést, ami novemberre már a tranzakciószámokban is látható nyomot hagyott. Ennek ellenére még így is 24%-kal kevesebb eladás zárult idén a fővárosban, mint 2022-ben.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Budapesten az idei évben az átlagos négyzetméterár 885 ezer forint körül alakult, ingatlanvásárlásra az összes fővárosi eladás adatai alapján átlagosan 57 milliót költöttek az ügyfelek, amelyért 64 négyzetméteres ingatlanokat kaptak. 2023-ban főként azok az ügyfelek döntöttek vásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan költözniük kellett, illetve azok, akik időtálló befektetést kerestek megtakarításuknak. Ennek megfelelően a fővárosi szerződéskötések zöme, 29%-a befektetési céllal zárult, a vevők 17%-a nagyobb ingatlanba költözés miatt vásárolt, 16%-uk pedig első lakását szerezte a Duna House adatai alapján. A Duna House ügyfelei között készült felmérés szerint novemberben a II. kerület lett a legkeresettebb fővárosi kerület, a második helyen a XIII. kerület, utána pedig Újbuda végzett. A befektetők által kedvelt belvárosi kerületek a negyedik és ötödik helyen maradtak.

Most pedig lássuk a 2023-as fővárosi ingatlantranzakciók legjeit!

A Duna House közvetítésével zárult tranzakciók alapján az ingatlanvásárlók legnagyobb arányban a XIII. kerületben vásároltak maguknak otthont, itt 1 millió forintot meghaladó négyzetméterárat, átlagosan 54,7 millió forintot fordítottak ingatlanra a vevők, amelyek átlagosan 53 négyzetméter alapterületűek voltak. Az otthonteremtésre költött összegek átlagait vizsgálva a legtöbbet, 107,4 millió forintot a II. kerületben fizettek az ügyfelek, általában 87 négyzetméteres ingatlanokra, a sorban a második, 98 millió forinttal az V. kerület lett, ahol az átlagos ingatlanméret 81 m2 volt, a harmadik 87,2 millió forintos átlagárral a XII. kerület, itt átlagosan 67 négyzetméteres otthonokra szerződtek.

Míg tavaly 5 kerületben haladta meg a használt ingatlanok négyzetméterára a milliós határt, addig 2023-ban már 6 kerület, a budai I., II. és XII. kerület, továbbá a pesti V., VI. és XIII. kerület esetében találkozhattak a vevők egymillió forint feletti egységárral. A XII. kerületben a tavalyinál kétszázezerrel lett magasabb az átlag, így a fővárosi rekorder idén már 1,3 millió forintos négyzetméteráron kínálta a használt lakásokat, házakat a vevők számára. Az otthonteremtés a legkedvezőbb négyzetméteráron, megközelítőleg 585 ezer forintért a XX. kerületben, Pesterzsébeten oldható meg idén.

Ingatlanvásárlásra a legtekintélyesebb összeget, 440 millió forintot a fővárosban egy XII. kerületi, örökpanorámás családi házra költött az új tulajdonosa. A 170 négyzetméteres, nagyon jó állapotú ház közel irányáron talált gazdára és a 2,5 millió forintot meghaladó négyzetméterárral kiérdemelte a legmagasabb négyzetméteráron értékesített családi ház címet is a fővárosban. Négyzetméterenként 1 millióval kedvezőbb áron, de alig 20 millió forinttal kevesebbért, 420 millió forintért kelt el a legdrágább budapesti lakás, amely a maga 274 négyzetméterével és Andrássy úti lokációjával, penthouse jellegű kialakításával és tágas teraszával igazi kuriózum a pesti belváros közelségét kedvelők számára. A fővárosi ingatlanpiac tartogat alternatívát azok számára is, akik inkább a zöld környezetet, így a budai lokációt preferálják, a legmagasabb négyzetméteráron elkelt budapesti lakás ugyanis egy XII. kerületi, újépítésű, szintén panorámás, penthouse jellegű lakás volt, amely 3 millió forint feletti négyzetméteráron, 290 millió forintért talált gazdára. Szintén 290 millió forintos vételáron, azonban alapterület tekintetében jóval kimagaslóbb üzletet kötött az az ügyfél, aki nagyobb ingatlanba költözés céljából egy óbudai, 425 négyzetméteres házra szerződött. A csendes, természetközeli ház irányáron talált új tulajdonosra, aki 682 ezer forintos négyzetméterárat sem sajnált kifizetni ezért a jó állapotú ingatlanért.

Az idei évben sem maradhattak el ugyanakkor azok a vevők, akik ennél jóval csekélyebb élettérrel is megelégszenek, vagy éppen azok, akik kisebb-nagyobb megtakarításukat könnyedén bérbe adható kislakásra fordítanák. 2023-ban mindössze 5 millió forintból is megoldhatta az ingatlanvásárlást az, aki külső kerületben, kislakást keresett. A legalacsonyabb vételárat ugyanis egy XIX. kerületi, 12 négyzetméteres garzonért kért a tulajdonosa. A lakható állapotú lakás örökölt ingatlanként került a piacra, amit befektetési szándékkal vásárolt meg az ügyfél, 416 ezer forintos négyzetméteráron. „Nem csak a befektetők, az első lakásukat vásárlók, de olykor még a kisebbe költözők körében is népszerűek borsos áruk ellenére a fővárosi 20 négyzetméteres, vagy az alatti minilakások. Négyzetméteráruk átlagosan egymillió forint körül alakult az idei évben.” – tette hozzá a szakértő. Azonos méretű kislakást a kedvelt XIII. kerületben is tartogatott a kínálat, azonban itt egy felújítandó állapotú, 12 négyzetméteres lakásért 725 ezer forintos négyzetméterárat, vagyis 8,7 millió forintot kellett fizetni.

Nem maradt ingatlan nélkül az sem, akinek az alapterület nagysága fontos, de csak szűkös keret állt rendelkezésére. A legalacsonyabb négyzetméteráron, 233 ezer forintért juthatott egy 105 négyzetméteres családi házhoz egy vásárló Soroksáron. A felújításra szoruló ingatlanért 24,5 millió forintot fizetett ki az ügyfél, azonban emellett bizonyára jelentős kiadást jelent majd számára az energetikai korszerűsítés, valamint a műszaki és esztétikai ráncfelvarrás is.

„A sokak által várt jelentős áresés ugyan elmaradt a fővárosban, azonban a rezsivédett címke árfelhajtó hatásának köszönhetően elszálló panelárak korrigáltak, az átlagos négyzetméterár 700 ezer forintra csökkent. Nem meglepő tehát, hogy annak ellenére, hogy a Duna House adatai alapján az összes ingatlantípusból kevesebb került értékesítésre a fővárosban, a házgyári lakások esetében 15%-kal emelkedett az eladott lakások száma.” – árulta el Benedikt Károly.

Panellakásra a legmagasabb négyzetméterárat, 1,1 millió Ft-ot egy óbudai lakótelepen található, 27 négyzetméteres, jó állapotú ingatlanra költöttek, a legmagasabb összeget, 67,2 millió forintot pedig egy 72 négyzetméteres, erkélyes lakásért adtak a XIII. kerületben, Vizafogón. A legolcsóbb panellakásra 44,4 millióval kevesebbért, 22,8 millió forintért szerződött az új tulajdonosa. A lakható, 35 négyzetméteres, csepeli lakás még így is 651 ezer forintot kóstált négyzetméterenként. A XXI. kerületben ennél kisebb négyzetméteráron is lehetett lakást venni, ugyanis a legalacsonyabb áron kínált lakás (61 m2) itt kelt el, amelyért 30,2 millió forintot, vagyis közel 496 ezer forintos egységárat kapott az eladó.