A legjobb védekezés a megelőzés, minden fertőzéssel újabb variáns jöhet létre

A világjárvány első hullámának kitörése óta sok mindent tudnak már a kutatók a Covid–19-ről, de még most is vannak olyan kérdések, amelyekre keresik a választ. Nehezíti a dolgukat, hogy a vírus rendkívül gyorsan alkalmazkodik. – Ez egy RNS vírus, vagyis a vírusgenom, az örökítőanyag nagyon könnyen mutálódik, változik – mondta kérdésünkre Jakab Ferenc professzor, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója. – Jelenleg az omikron alvariánsai dominánsak a világon, amely ugyan jobban terjed, de enyhébb tüneteket okozó változat. 

Azt még intenzíven vizsgálják a kutatók, hogy mi befolyásolja a tünetek intenzitását. – Széles körű kutatások vannak jelenleg arra is, hogy a genetikai állományunk, mi magunk és a receptoraink milyen mértékben tudnak kötődni a vírushoz – folytatta a professzor. – Van-e valamilyen genetikai háttere annak, hogy kit hogyan betegít meg a koronavírus, de ez még egy nyitott kérdés. Az is a kutatások tárgyát képezi, hogy milyen utóhatásai vannak a fertőzésnek, s mi befolyásolja ezek megjelenését. Azt már a járvány kezdetekor jeleztük, hogy az elsődleges probléma az akut egészségügyi hatás, a második a gazdasági hatás lesz. A harmadik pedig az utóhatás, amelyet nevezhetünk poszt-Covid-szindrómának. Erről még nagyon keveset tudunk, hiszen a többéves nyomon követés csak most kezdődhet el. Ám annyi bizonyos, hogy a fertőzésnek akkor is lehetnek utóhatásai, ha enyhe tünetekkel vészelte át a beteg a fertőzést – mondta a virológus. 

Hiába vagyunk könnyelműek 

A vírus negyedik évében a szakember szerint már kevésbé tudatosak az emberek, s hibásan nem használnak maszkot. Pedig az új viseletet hosszú távon meg kellene szoknunk. – Nem szégyen az, ha felvesszük a maszkot, mert ezzel nemcsak saját magunkat, de embertársainkat is védjük – hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc. – Nyilván nem élhetünk maszkban, de ha megnézzük a távol-keleti országokat, ott elfogadott a maszkviselés, és nem ciki, mert ők sokkal jobban kitettek a felső légúti megbetegedéseknek. Kicsit a kultúránk megváltozásával fog ez járni – figyelmeztetett a szakember. Ezt igazolja az is, hogy amikor bevezették a kötelező maszkviselést, drasztikusan lecsökkent az influenzás és bakteriális fertőzések száma is hazánkban. 

Mivel a koronavírus könnyen alkalmazkodik, újabb variánsok megjelenése sem kizárt. – Bennem megvan a félsz, hogy jöhet egy újabb variáns, ami esetleg újra a tüdőt érinti – mondta a professzor. – Ne adj isten, egy olyan variáns is megjelenhet, amely olyan gyorsan terjed, mint az omikron és a tüdőt támadja. Mert akkor lennénk igazán bajban – vélekedett Jakab Ferenc, aki szerint ezért is fontos, hogy megelőzzük a fertőzést. Hiszen a vírus minden egyes átadásával azt is kockáztatjuk, hogy egy újabb variáns alakul ki. 
 

Nem ördögtől való a sokadik oltás 

Néhány hete lapunk is beszámolt arról, hogy újra felállították az oltópontokat, ahol már az ötödik oltás kérhető. – Elsősorban a krónikus betegeknek, az időseknek ajánlott, de ez nem jelenti azt, hogy más nem kaphatja meg – mondta Jakab Ferenc. – Azt gondolom, hogy a Covid–19 elleni oltás idővel olyan lesz, mint az influenza elleni, tehát szezonálisan ismétlendő, hívta fel a figyelmet a virológus. Jakab Ferenc hozzátette azt is, hogy a koronavírussal szembeni védettség egy idő után kikopik a szervezetből, ezért szükséges az újraoltás. Az pedig változó, egyénfüggő, hogy valakinek meddig marad védettsége, de azzal nem csinálunk bajt, ha több az antitest a szervezetben – tette hozzá a PTE Nemzeti Virológiai Laboratórium igazgatója. 
 

Hosszas kutatómunka előzte meg 

Még mindig vannak olyanok, akik bizalmatlanok az oltással szemben, mivel úgy vélik, túl gyorsan készült el a vakcina. – Karikó Katalint, aki Nobel-díjasunk lett, személyesen jól ismerem, az ő munkásságából írtam publikációt – mondta Jakab Ferenc. – Hosszú évtizedek alatt dolgozta ki azt a módszert, amit eredetileg nem is vakcinagyártásra találtak ki – húzta alá a PTE Nemzeti Virológiai Laboratórium igazgatója. – A vakcinát alapvetően vírusfertőzések ellen kezdték el alkalmazni, de a rákgyógyítástól a diabéteszen keresztül az infarktuson átesett betegek utókezelésére is használták ezt a technikát. 2017-ben már a Zika vírus ellen alkalmazták a módosított mRNS-alapú oltást, és számos oltóanyag-tesztelés folyt a Covidot megelőző években is.