Életrajzait szerkesztette kötetbe Szakály Sándor

A Széchenyi-díjas történészprofesszor a Magyar Napló kiadásában megjelent, vaskos könyv elején szükségesnek tartja kiemelni: a leírtak minden esetben a saját véleményét, álláspontját tükrözik. Arra is utal: történelmi eseményeket sokféleképpen lehet bemutatni és értékelni, de a történész számára évszázadok óta kötelező harag és elfogultság nélkül szólni a múltról. 
A törökkoppányi születésű szerző erre törekszik írásaiban, melyekkel tematikus művekben, napilapokban és folyóiratokban találkozhattunk. Összegyűjtve fontos és újabb „adalék” ahhoz, mi minden foglalkoztatja a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatóját. 
A szerző érdekesen ír többek között boldog IV. Károly király visszatérési kísérleteiről, Horthy Miklós megosztó személyiségéről, s nagyszerű a summázata gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenységéről. Szakály közelünkbe hozza Trianon traumáját, hiteles képet ad vitéz Jány Gusztáv vezérezredesről, s nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Menyhért grófról is. 
A kötet utolsó 100 oldalán az esszéíró történész kerül reflektorfénybe. Az olvasó nem csalatkozik; legföljebb az összkép lesz árnyaltabb a szerzőről. Elég, ha csak szenvedélyes vallomását emeljük ki a Karádon is tanítóskodó Gárdonyi Egri csillagok című, Szakály pályáját is meghatározó regényéről, vagy a Szigethy Gábor irodalomtörténész 80. születésnapjára szánt köszöntő sorait. Szakály olyan emberek arcélét s teljesítményét öleli össze legújabb, forrásközléseket is tartalmazó könyvében, akik hazánk sorsába örökre fogó tintával írták bele nevüket. Nem véletlenül ajánlja „Mindazok emlékének, akik Magyarországért – a Hazáért – éltek és haltak.” Lőrincz Sándor